A Holdról tudunk egyet s mást. Nagyjából 400 ezer kilométerre kering a bolygónk körül, ráadásul kötött tengelyforgású, így mindig ugyanazt az arcát mutatja nekünk.

Légkörét főleg hidrogén és nemesgázok alkotják, nagyjából a föld(légtér)i hangsebesség nyolcszorosa szükséges ahhoz, hogy elhagyjuk a gravitációs erőterét, amely hatszor gyengébb a földinél; legelőször pedig 1961 májusában szállt le ember az égitesten, bár ezt a tényt az elsővonalas konteóhívők erősen vitatják. De hogy hogyan keletkezett, arról mai napig csak hipotéziseink vannak.

Forró fánk falja fel a Theia-elméletet

Az egyik legnépszerűbb elképzelés szerint a Naprendszer kialakulása után mintegy 50 millió évvel

Pár éve viszont jött két amerikai tudós, Simon Lock a Harvardról, valamint Sarah Stewart a Kaliforniai Egyetemről, akik feltételeztek egy új bolygótípust, amely szintén bolygóközi ütközések során jön létre. A szinesztiát egy hatalmas, forgó fánknak kell elképzelnünk, amely forró, mint a pokol, és megolvadt kőzetekből áll. Valahogy így:

Feltételezések szerint a Föld is ehhez hasonló égitest lehetett életének korai szakaszában, ugyanakkor ez az állapot nem tart tovább pár száz évnél, ugyanis az objektum elveszíti hőenergiájának és méretének nagy részét, és idővel lelassul. Így érett bolygóvá válik.

Egy újabb fejezetet a Hold-eredet nagykönyvében

A két tudós most egy kutatócsapattal együtt kezdett alaposabb fejtegetésbe, és arra jutottak, hogy a szinesztia állapotban lévő Földből a majdani Hold darabjai idővel kiszakadhattak, majd pályára állhattak.

A Theia és az ősi Föld között létrejövő feltételezett ütközéséről egy szimulációt is készítettek, amely szerepelt régebben a History Channel egyik adásában, a napokban pedig újra életre kelt az interneten. Ezt mutatnánk meg most, egészen lenyűgöző:

Ez is érdekelhet:

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon