Az Amor típusú kisbolygók olyan Földet megközelítő égitestek, amelyek mozgásuk során nem kerülnek már közelebb a Naphoz, de pályájuk kinyúlik a Mars pályájáig, vagy azon egy kicsit akár túl is.

Ezeknek a kisbolygóknak a keringési periódusuk nagyobb egy földi évnél, így nem „keresztezik” a Föld pályáját, hanem kissé kívül maradnak tőle. Többségük metszi viszont a Mars pályáját, így a Mars két holdját, a Phobost és a Deimost is egykori Ámor típusú kisbolygónak tartják, amelyeket ugyanakkor idővel a vörös bolygó már a gravitációs terébe befogott.

Jelenleg több ezer ilyen kisbolygót ismerünk, a napokban pedig két indiai diák egy tudományos pályázat keretén belül felfedezett egy újabba.

null

DISCOVERY ALERT!We are proud to announce VAIDEHI VEKARIYA SANJAYBHAI and RADHIKA LAKHANI PRAFULBHAI, two students of P.P. SAVANI CHAITANYA VIDYA SANKUL (CBSE) from Surat with the help of SPACE-AIASC discovered a new Asteroid which is a Near-Earth Object named HLV2514. pic.twitter.com/HXpOvrwxNY

A pár millió év emberi léptékben nézve igen távolinak tűnhet, elég csak arra gondolnunk, hogy a ma élő ember, a Homo sapiens sapiens alfaj feltehetőleg 30 ezer évvel ezelőtt jelent meg. Földtörténeti szempontból ugyanakkor a pár millió év igencsak rövid időszaknak tűnik, hiszen bolygónk körülbelül 4,5 milliárd éves, és talán még ugyanennyi hátravan* az „életéből” – az 1 millió év tehát úgy viszonyul a Föld eddigi életkorához, mintha egy 40 éves emberrel közölnék, hogy talán már csak egy-két hét van hátra az életéből.

*A Nap a körülbelül 10 milliárd évre saccolt „életének” a felénél jár. Miután a fő fűtőanyagát, a hidrogént úgy 5 milliárd év múlva végleg elhasználta, vörös óriássá alakul, a külső rétegeiből gázból és plazmából álló világító burok képződik, a magja pedig önmagába zuhanva fehér törpévé alakul; a folyamat pedig a Föld pusztulását is magával fogja hozni.

Ez is érdekelhet:

(via)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.