Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Ezek a halálzónák azokat az övezeteket jelentik, ahol alig lehetséges élet.

Az ENSZ szerdán közzétett a II. World Ocean Assessment jelentése szerint

2008 és 2019 között bő 400-ról mintegy 700-ra emelkedett az ilyen halálzónák száma, főleg a Mexikói-öbölben, a Dél-kínai-tengeren, de a Balti- és az Északi-tengeren is.

A jelenség egyes régiókban természetes okból fordul elő, oka az algavirágzás. Az algák – miután elpusztulnak – lassan a mélybe süllyednek, eközben olyan baktériumok bontják le őket, amelyek elhasználják a vízben lévő oxigént. Ennek köszönhetően pedig a mélyben olyan óriási zónák alakulhatnak ki, amelyekben átmenetileg alig van oxigén.

A káros algavirágzásnak ugyanakkor kedvez az olyan tápanyagok tengerbe kerülése, mint a nitrogén vagy a foszfor. Ezek gyakran az emberi tevékenység, például a mezőgazdaság révén jutnak a vízbe.

A halálzónák kialakulását egyébként az ember által előidézett klímaváltozás is serkenti, az éghajlati átalakulás miatt sok régióban melegedik a tenger.

Eközben...

(Forrás: BBC, MTI, fotó: Getty Images)

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.