Ez pedig felvet bizonyos etikai kérdéseket.

A kutatóknak úgy sikerült átprogramozni bőrsejteket egy háromdimenziós sejtstruktúrába, hogy azok morfológiailag és molekulárisan az emberi blasztocisztákhoz hasonlítsanak.

Ezeket az iBlasztoidokat laboratóriumi körülmények között fel lehet használni a korai emberi embriók biológiájának modellezéséhez.

A kutatást Jose Polo professzor vezetésével egy ausztrál, szingapúri és amerikai szakemberekből álló csoport jegyzi. Eredményük jelentős áttörés a korai emberi fejlődés és a meddőség jövőbeni tanulmányozása terén. Napjainkban az emberi élet első napjainak a tanulmányozása csak a mesterséges megtermékenyítés nyomán nehezen nyert kevés hólyagcsíra felhasználásával lehetséges.

Az iBlasztoidok lehetővé teszik, hogy a tudósok tanulmányozzák az emberi fejlődés nagyon korai lépéseit és a meddőség egyes okait, a veleszületett betegségeket és a mérgek, vírusok hatását a korai embrióra emberi hólyagcsírák felhasználása nélkül, és fontos, hogy páratlan mértékben felgyorsítja megértésüket és új terápiák fejlesztéséhez vezet

mondta a kutatóst vezetők professzor.

A tudósok hangsúlyozták, hogy csak kutatási és nem szaporodási célokat szolgálnak kutatásaik, amelyek azonban minden bizonnyal új etikai kérdéseket vetnek fel.

MTI; kiemelt kép: Getty Images

Ez is érdekelhet:

Magyar kutatóprofesszor kapta meg a matematika Nobel-díját

Az Abel-díjat Lovász László mellett Avi Wigdersonnak ítélték oda.

Feltámadt a halálból ez a kézi hajtású fúrógép

Pedig nagyon nem állt jól a szénája, amikor rátaláltak.

És ezt olvastad már?
Különleges felvételek készültek fehér cápákat levadászó kardszárnyú delfinekről