A konzolos generációváltás még nem rúgta ránk az ajtót, de már a kapucsengőt kerülgeti. Vajon mit tartogat számunkra?
Hatalmas grafikai ugrás
Az új konzolos generáció grafikai teljesítménye szinte havonta újabb hoaxok tárgyát képezi. Legutóbb például a Playstation 4-ről került ki egy dokumentum, mely olyan hardver-elemekkel ruházta fel a Sony még be sem jelentett üdvöskéjét, melyek összértéke alig áll meg egymillió forintnál. Persze egy tájékozott játékos nem dől be az ehhez hasonló kamuknak, de a Square-Enix újgenerációs motorjára vetett pillantás után nyilvánvaló, hogy ismét hatalmas ugrás fog bekövetkezni ezen a téren is. Csekkold a videót és közben tartsd fejben, hogy a látottakat a géped valós időben fogja kiszámolni. Elképesztő!
A Player szerint:
A generációváltás járulékos áldozatai általában a grafikai teljesítmény miatt leszakadt állkapcsok. Most sem lesz ez másképp.
Állandó online kapcsolat
A Diablo III rekord-eladásaiban hatalmas szerepet játszik az, hogy a játék csak állandó online kapcsolat mellett játszható. A Blizzard szervereivel való folyamatos szinkronizálás fejlesztői indoka az volt, hogy így a játékosok adatai nagyobb biztonságban vannak, illetve hogy a program egyes elemeit a központi szerver valós időben generálja. Persze ezek fontos dolgok, de a rendszer legnagyobb haszna mégis az, hogy a játékot így konkrétan nincs értelme warezolni, így a mai napig is hiába keresnéd a Diablo legújabb részének tört verzióját torrenten. A rendszer tehát sikeresen vizsgázott a kasszáknál, mi pedig tudjuk, hogy ha valami sok pénzt hoz a konyhára, akkor azt a fejlesztők hajlamosak később is alkalmazni.
A Player szerint:
Gigantikus mennyiségű bors a szoftverkalózok orra alá. Csodálkoznánk, ha nem így lenne.
Kizárólagos digitális disztribúció
A kizárólagos digitális disztribúció azt jelenti, hogy nem tudod megvenni a kiszemelt játékot dobozos formában, csak és kizárólag egy online felületen vásárolhatod meg és töltheted le. Frank Gibeau, az EA Games elnöke nem olyan rég jelentette be, hogy ez a jövőkép elkerülhetetlen, és a cége 1-2 éven belül át fog állni erre a rendszerre. (Alvilági nyelven szólva: kihagyják a dílereket.) A digitális disztribúció egyébként már jó ideje nagy sikerrel működik. Az EA erre szolgáló felülete, az Origin és a Valve saját rendszere, a Steam is gőzerővel termeli a dollármilliókat, ahogy mind a Microsoft Marketplace-en, mind a Sony Playstation Store-on is egyre több teljes játék elérhető. Bár a rendszernek megvannak a tagadhatatlan előnyei, pusztító hatású lehet az egyébként is állandóan macerált használtjáték-piacra és a videojáték-boltokra nézve. (Na nem mintha ez a kiadókat különösebben érdekelné.)
A Player szerint:
Minden jel erre mutat, de azért megjegyezzük, hogy imádjuk feltenni a polcra a legújabb szerzemény csillogó-villogó dobozát. A kizárólagos digitális disztribúció az igazi gyűjtők rémálma.
Cloud gaming
A cloud gaming alapelve baromi egyszerű, mégis nagyszerű: A játékos csak egy kliens-eszközzel rendelkezik, mely csupán parancsokat továbbít egy távolabb lévő számítógépnek, ami elvégzi a szükséges számolásokat. Nagyon durván leegyszerűsítve ez olyan, mintha csak egy kontrollert vennél, amivel a tévé előtt ülve játszhatsz egy több ezer kilométerre lévő szuperkonzollal. A rendszer azért lehet forradalmi, mert a játékos a kliens megvásárlásával jegyet válthat az örökkévalóságba; nem lesz szüksége soha többé új konzolra, hiszen az említett szuperszámítógépet bármikor tovább fejleszthetik, vagy kompletten kicserélhetik egy sokkal erősebbre, így a fejlődés végpontján csücsülő felhasználó csak annyit vesz észre, hogy a játékok egyre szebbek és egyre jobbak. A Sony nemrég vásárolta fel a legnagyobb cloud gaming szolgáltatót, a Gaikait. Csodálkoznánk, ha nem lennének nagy tervei a dologgal.
A Player szerint:
Akár a videojáték-evolúció logikus lépése is lehet. Az egyetlen bökkenő, hogy a zavartalan játékhoz szükséges brutális sávszélesség a világ nagy részén egyelőre még elérhetetlen kategória.
Az underground felemelkedése
Már a jelen generációs platformok is egyre nagyobb teret engedtek a kisebb, független fejlesztőknek (gondoljunk csak a Microsoft Marketplace Indie games mappájára, vagy a Playstation Store minis szakaszára), de minden jel szerint a kreatív, ám pénzhiánnyal küszködő alkotók a jövőben még nagyobb figyelmet fognak kapni. A Kickstarter már jó ideje működik; a portálon bárki megjelenhet az ötletével, és ha a közönség arra érdemesnek találja a kezdeményezését, akkor felajánlásokkal (vagyis dollárral) segítheti a megvalósulását. Egy jó ötlet pillanatok alatt százezreket szedhet össze, így ez a honlap maga a felturbózott videojáték-evolúció. Egy másik nevet is érdemes megjegyezned: ez az OUYA, ami tulajdonképpen nem más, mint egy Android rendszerrel ellátott set-top-box. A fejlesztők kifejezetten hackelésre teremtették a kis gépet. A kísérletező kedvű felhasználók nem csak az OUYA programját törhetik fel garanciavesztés nélkül, de a hardver-elemeket is szabadon cserélgethetik majd, ráadásul a modell egy elég szimpatikus – és szintén szabadon macerálható – kontrollerrel, mérsékelt áron fog megjelenni valamikor 2013-ban. Barkácsolásra felkészülni!
A Player szerint:
Vajon hova vezethet a felhasználókban és az amatőr fejlesztőkben rejlő kreatív energia felszabadítása? Mi sem tudjuk, de lelkesen üdvözöljük a jelenséget.
A casual gaming diadala
Már évek óta panaszkodik a szaksajtó és a hithű játékosok nagyobb része amiatt, hogy a fejlesztőstúdiók feláldozzák alkotásaikat a casual oltárán. A casual gamer az a felhasználó, aki nem igazán akar elmerülni az adott produktumban. Gyors meneteket, instant sikerélményt, adrenalin-rushot, vagy éppen csak olyan impulzusokat akar, melyek nem fekszik meg a gyomrát különösebben. A casual miatt van az, hogy a legtöbb játék manapság kevesebb mint nettó 8 óra alatt végigjátszható és egy tapasztalt játékos számára csak a legkeményebb nehézségi fokozat kínál megfelelő kihívást. Valóban ez lenne a jövő?
A Player szerint:
Az első generáció, melyet a gaming igazából magába szippantott, mára már a harmincas, negyvenes éveit tapossa. Akkora ordas közhely, hogy csak félve vesszük elő, de valóban; a világ időközben annyira felgyorsult, hogy a monitor előtt gubbasztás mára csak az iskola után unatkozó gyerekek kiváltsága. Az említett harmincasok-negyvenesek pedig még mindig szeretnek játszani, még ha kevés idejük is jut rá. A casual előretörése az említett jelenség logikus következménye.
Táblagépek minden mennyiségben
Nem csak a WiiU érkezik tabletre hajazó kontrollerrel, a Microsoft is bejelentette, hogy a Windows 8-cal párhuzamosan piacra dobja a Surface fantázianevű táblagépet, mely természetesen az Xbox 360-nal és minden bizonnyal annak utódjával is egy nyelvet fog beszélni. Az iPad sikere minden fronton beindította a tablet-invázót. Egyes elemzők már a hagyományos laptopok halálát vizionálják, az pedig mára a laikusok számára is egyértelmű, hogy a mánia a játékiparban is érezteti a hatását. (iOs-re is elérhető már olyan app, mellyel irányítható az Xbox 360.) Ez a jelenség a casual gaminggel kéz a kézben jár, hiszen mennyire frankó már az egyik pillanatban még a holnapi meetingeket rendezgetni, a másikban pedig már a fotelben ülve nyomni a Need for Speedet, ugyanazzal az eszközzel.
A Player szerint:
Nem hiszünk abban, hogy egy tablet az asztali konzolokat játék tekintetében meg tudná szorongatni. A szakember és az ezermester párharcából mindig az előbbi kerül ki győztesen.
Az Apple beszáll a ringbe
A prémium imidzs csúcsra járatva, az almás termékpaletta pedig betonbiztos lábakon áll. Egy korábbi cikkünkben már ejtettünk néhány szót az Apple videojátékos mozgolódásáról, a nagy bejelentés azonban még mindig várat magára. Egyetlen dolog biztos: a játékipar olyan változás előtt áll, melyben az időzítés lehet a felhasználók kegyeiért vívott háború résztvevőinek egyik legnagyobb fegyvere. Kérdés, hogy az óriáscég csendben a hátsó ajtón lopakodik be a jelenleg is elérhető eszközök játékos funkcióinak kihangsúlyozásával, vagy egy új termékkel robbantja fel a házat. Ha tudod a választ, akkor irány a lottózó!
A Player szerint:
A videojáték-biznisz néhány évig nyugodt vizeken termelte a milliókat, most azonban az egész megint robbanás előtt áll. Ha valamikor, hát a nagy bumm káoszában lesz érdemes piacra lépni az új versenyzőknek.
Exkluzív címek háttérbe szorulása
Michael Pachter vitatott személyiség. Az elismert szakértő szájából sokszor hangzik el olyasmi, ami játékosok millióit készteti harsány röhögésre, aztán tízből hét és félszer a röhögés hamar kuncogássá csendesül, hogy hetek elteltével béna vigyorgásként fagyjon a kételkedők arcára. Legutóbb azon kijelentése torkollott parázs hajtépésbe a videojátékos fórumokon, hogy az Xbox 360-nak nincs szüksége exkluzív címekre és egyébként is, a platform-exkluzívokra épített üzleti modell lassú bukásra van ítélve. Szerinte nem az exkluzív játékok, hanem a különleges szolgáltatások adják el az adott gépet.
A Player szerint:
Amíg nem következik be az a rémálom, hogy valamelyik gyártó konkurens nélkül marad a videojáték-piacon, addig lesznek platform-exkluzív címek is.
Dráguló játékok
Áprilisban kisebb vihart kavart a GamesIndustry.biz által közölt cikk, melyben a szerző egy állítólagos belső fejlesztői infóra hivatkozva arról tudósított, hogy a nextgen játékok körülbelül a mai játékok árának duplájáért kerülnek majd a boltokba. Ez a rejtélyes fejlesztő a cikk szerint egy a következő Xbox-ra készülő program munkálataiban vesz részt és állítása szerint a horribilis drágulás oka, hogy a sokkal komolyabb textúrák és a felbontás megugrása miatt a fejlesztés büdzséje közel a duplájára nőtt.
A Player szerint:
Megéltünk már néhány generáció-váltást, de hiába volt az új gép grafikai teljesítménye a réginek a duplája (vagy triplája) a játékok ára soha nem követte a változásokat ilyen drasztikus mértékben.