A nagyid simán elvolt azzal a recsegő-ropogó Hajdú centrifugával harminc évig, neked meg négy évente cserélned kell a csúcsszuper mosógépet, mert "tönkrement az irányító elektronika és olcsóbb újat venni, mint cserélni". Ismerős?
Nem akarunk belemenni összeesküvés elméletekbe, de biztosan hallottál már a tervezett avulásról. Ez nincs olyan veszélyes, mint a chemtrail, de azért egy átlagembernek nem kicsit bosszantó, amikor valami apró biszbasz pont akkor megy tönkre valamelyik háztartási nagygépben, amikor lejár a garancia, a szerelő pedig simán benyögi, hogy az alkatrész közel annyiba kerül, mint egy új gép.
A tervezett avulásban legalább annyian hisznek, mint abban, hogy a Föld lapos, és az utóbbi csoporttal ellentétben nekük akár még igazuk is lehet. Az elméletük szerint a nagy gyártók szándékosan "rontják el" a termékeiket, hogy a fogyasztónak egy idő után újat kelljen vennie. Alapvetően ez a magatartás totálisan érthető lenne az ő oldalukról. A pörgő gazdaság alapja a fogyasztás, a dolog etikai dimenziót meg ne feszegessük.
A címben feltett kérdés épp ezért totálisan költői; te is tudod, hogy hat-hét éven belül úgyis új mosó- vagy mosogatógépet, hűtőszekrényt kell venned, bármilyen széles is most a mosolyod miközben az ötvenszázalékos leárazáson megcsípett gépedben gyönyörködsz.
Na de nem volt ez mindig így. A minap szaladt körbe a neten az angliai Exeterben élő Saunders-házaspár sztorija, akik az ötvenes évek derekán házasodtak össze...
...és azzal a lendülettel fel is szerelték a közös háztartást minden földi jóval. Mosógép, centrifuga, szárító és sütő, mindez az inflációt is figyelembe véve 51 000 forintnak megfelelelő angol fontért. Ez eddig nem nagy szám, az azonban már az, hogy ezek a gépek hatvan évvel később is ugyanúgy működnek, mint új korukban.
Itt vannak a veteránok:
Akkoriban ezeket a tárgyakat sokkal ellenállóbbra tervezték, mint manapság – mondja Saunders Úr, és egyrészt egyetértünk vele, másrészt azonban nem tudjuk nem megjegyezni, hogy a XXI. században azért egy mosógépnek már kicsit többet kell tudnia, mint 1956-ban. Szóval szép sztori ez, de leginkább egy kis nosztalgikus múltbarévedéshez elég muníciót tartogat.
Azért annak örülnénk, ha nem kellene minden ötödik évben azon gondolkodni, miért ereszt már megint az a rohadt mosógép.
(via)