Ezzel egyszerre körözné le az Egyesült Államokat és Kínát.

A japán űrkutatási ügynökség (JAXA) azt tervezi, hogy 2024-ben missziót indít a Phoboszra, a Mars egyik holdjára, és még az évtized vége előtt, 2029-ben a Földre szállítja az égitest felszínéről begyűjtendő (10 grammnyi) talajmintát.

Kavakacu Jaszuhiro projektmenedzser szerint a gyors visszaúttal várhatóan Japán megelőzi az Egyesült Államokat és Kínát a marsi régióból begyűjtött minták Földre szállításában, annak ellenére, hogy később indít missziót.

A NASA Perseverance marsjárója jelenleg a Jezero-kráterben gyűjt kőzetmintákat, amelyeket az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködésben fognak a Földre szállítani 2031-ben. Kína májusban ünnepelte, hogy második országként juttatott űreszközt a Marsra, ahonnan a tervek szerint nagyjából 2030-ban szállítja haza a mintákat.

És hogy miért nem a Marsról hoz mintát?

A JAXA szakemberei úgy vélik, hogy a Phobosz felszíni talajának nagyjából 0,1%-a Marsról származik.

Uszui Tomohiro professzor szerint a Phobosz talaját valószínűleg a hold saját és a vörös bolygó anyagának keveréke alkotja, amelyet homokviharok szórtak szét. A szakember úgy véli, hogy a Phobosz különböző pontjairól való mintagyűjtés nagyobb eséllyel szolgáltathat bizonyítékot az ősi marsi élet nyomaira, mint a vörös bolygó egyetlen helyszínéről történő mintavétel. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy bármely életforma, amely a Marsról kerülhetett a holdjára, nem élhette túl az erős nap- és kozmikus sugárzást.

A NASA- és az ESA-missziók a Jezero-kráter – a szakemberek úgy vélik, hogy évmilliárdokkal ezelőtt egy mély tó terült el a területén –, térségének potenciális életformáira és evolúciójára fókuszálnak. A Phoboszról származó – és feltehetőleg marsi talajt is tartalmazó – minták elemzésétől a kutatók azt remélik, hogy megismerhetik a marsi bioszféra evolúcióját. A szakember szerint a vörös bolygó kráterének bizonyos pontjairól vett minták és a Phobosz tanulmányozása kiegészíthetik egymást és segíthetnek a marsi élettel – amennyiben létezik – kapcsolatos kérdések megválaszolásában.

Eközben...

Letaglózóan néz ki a sarki fény több mint 400 kilométeres magasságból

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén fogott kamerát egy francia asztronauta, és milyen jól tette.

Nagy felbontású műholdfelvételen, hogy milyen káosz uralkodott a kabuli repülőtéren

Menekülni próbáló afgánok ezrei árasztották el a kifutópályát hétfőn.

(Forrás: The Guardian, MTI, fotó: NASA)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Megfigyelték, ahogy két állat egyetlen élőlénnyé olvad össze

Papírlapként gyűrögeti az ezerkettes Ladát ez a 32 colos mélynyomó

3 milliárd évnyi evolúció ment a kukákba az emberiség miatt

További cikkeink a témában