A szomjas kacsa egy közismert, örökzöld játék, amellyel már elég régóta szórakoztatják a népet a világ számos táján, legyen szó utcai vásárokról vagy fizikaórákról. A figyelemfelkeltés pedig többnyire nem marad el: ez a bólogató madár ugyanis imádja a vizet – mint később megtudjuk, az alkoholt még inkább –, és ha egyszer megízleli azt, addig nem hagyja abba, míg ki nem issza csőrével az egész poharat. Ismerős látlelet, mi?
A rendszer lényegében egy két hőtartályos hőerőgép, a buli elindításához pedig csupán annyit kell tennünk, hogy a kacsa csőrét belenyomjuk a pohárba, majd hagyjuk, hogy előre-hátra billegjen, s közben újra igyon. Ez a mintha nem lenne holnap + mintha lenne még kis itóka az asztalomon kombó eredménye:
Ivás, az a (majdnem) soha véget nem érős fajta
Mint az látható, a szerkezet két tartályból áll, ezeket egy üvegcső köti össze. Alaphelyzetben a kacsa stabilan feszít, ugyanakkor az állvány, amely tartja, lehetővé teszi a hozzárögzített tengely könnyed elfordulását. A kacsa
- csőrén nedvszívó anyag van,
- a fejgömbjében és üvegtörzsének felső részében telített gőz,
- a hátsó fertályán található gömbben pedig jól párolgó folyadék – nevezzük éternek.
Amíg a fej, valamint a test hőmérséklete azonos, a rendszer egyensúlyban marad. Amint viszont csőrét a vízbe nyomjuk, a párolgó folyadék lehűti a fejgömböt, a gáz lecsapódik, majd az éter szó szerint a fejébe száll, az pedig egyre nehezebb lesz, és előrebillen. Ivás után a fejében lévő folyadék visszafolyik az alsó gömbbe, a kacsa pedig büszke alkeszként újra felemelkedik.
Egyébként nem csak itatással indíthatjuk be a szerkezetet, elég annyi, ha a kacsa gömbseggét a kezünkbe fogjuk, majd a hő hatására a folyadék megindul felfelé, aminek tudjuk, mi lesz a vége: ivás, az a (majdnem) soha véget nem érős fajta. Az engineerguy videójából egyébként az is kiderül, hogy ha szeszt teszünk a kacsa elé – mondjuk whiskyt, de akár pálinka is jöhet –, sokkal aktívabb lesz, ugyanis az alkohol gyorsabban párolog, mint a víz. De hát ugye mi már ezen se lepődünk meg.
(via)