Best of Bertone – 2. rész
Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Ha a Bertone csak a Lamborghini Miurát és a Countach-t adta volna a világnak, már megérdemelné a babérkoszorút. Szerencsére száz év alatt ennél jóval többre volt ideje, tervezői nélkül ma egész másképp néznének ki egy-egy autógyár termékei. Már persze ha lennének, hiszen sok autót épp a Bertone vonalai adtak el. Kétrészes sorozatunk második fejezetében a Skoda Favoriton át eljutunk a Nuccio nevét viselő koncepcióautóig.

  1. 10/10

    A Bertone cég Nuccio-irányította korszakát bemutató sorozatunk első részében inkább az ívek határozták meg az azóta ikonokká vált autók formáját. Most a szögletek jönnek.

    1971 – Lamborghini Countach

    A Miura megjelenése után nyolc évvel érkezett az utód, a Countach. Marcello Gandini ismét nagyot alkotott, bár radikálisan más lett a végeredmény. Az 1971-es prototípust a gyártáshoz jelentősen módosítani kellett, többek közt a megfelelő hűtés érdekében (a prototípus egyébként nem maradt fenn, mivel ezen végezték a töréstesztet, ami azért érdekes, mert szerkezetileg köszönő viszonyban sem volt a gyártásba került autókkal). A V12-es motor hosszában, ám fordítva, a váltóval elöl került a csővázas karosszériába, melyet az alacsony tömeg érdekében alumíniumelemek borítottak. Az évek során a Countach egyre több lóerővel mind távolabb és távolabb került az eredeti dizájntól, és egyre kevésbe volt áramvonalas, ám a lényeg megmaradt: a különleges ajtók a gyár védjegyévé váltak, az ék alakú sportautó pedig egy korszak ikonja lett.

  2. 9/10


    1972 – Lancia Stratos HF

    Egy évvel a Lancia Stratos Zero koncepció bemutatása után elkészült a végleges verzió, mely a nevén túl sem sok hasonlóságot mutatott a korábbival. Ám bármilyen érdekes is volt a Zero, a Stratos HF formáját is elég volt csak egyszer látni ahhoz, hogy sose feledjük el. Körablaka maximalizálta a kilátást (persze csak előre, hátra természetesen sem lehetett látni). Ralizásra született, rövid tengelytávja és a Ferrari Dinóból szerzett V6-os motorja sokáig legyőzhetetlenné tették. Összesen három világbajnoki címet szerzett vele a Lancia, és ez akár több is lehetett volna, ha a Fiat nem a 131 Abarthot preferálja a hetvenes évek végén. Bár hivatalosan ötszáz legyártott példány kellett a homologizációhoz, végül csak 492 készült.

  3. 8/10


    1972 – BMW E12

    Az 1970-es BMW 2200ti Garmisch koncepció után két évvel a Bertone megalkotta az ötös BMW első generációját. A Gandini vezette csapat feladata egy a korábbinál nagyobb, elegánsabb autó létrehozása volt a 02-es széria stílusjegyeinek felhasználásával. Hála a koncepcióhoz képest jóval visszafogottabb stílusnak, az állólámpás Mercedesek ellenfelének szánt szedán hatalmas siker lett, kilenc év alatt majdnem 700 ezer készült. A korai modellek sorhatos motorral szerelt verziói ma megbecsült veteránok.

  4. 7/10


    1973 – Ferrari GT4

    Az eleinte csak Dino-emblémákkal forgalmazott GT4 sok mindenben más volt, mint a korábbi Ferrarik. Ez volt az első sorozatgyártott modell, amelyet a Bertone tervezett, amiért egyébként a Pininfarina meg is sértődött a gyárra. Szintén ez volt a Ferrari első középmotoros, V8-as utcai autója, elindítva a máig tartó trendet. 1975-ben az olasz adózási szabályokat megkerülendő elkészült a legkisebb, kétliteres verzió, majd 1976-ban végül megkapta a neki járó Ferrari-emblémákat. A Pininfarinának kár volt izgulnia, az utódot, a Mondialt már ismét ők csinálhatták.

  5. 6/10


    1978 – Fiat Ritmo

    Kimondom: az első generációs Ritmo jól néz ki! Amíg a Fiat 128-as motorjait használta, nem volt túl lendületes, de szerencsére ez is hamar megváltozott, hiszen a 131-eseből átemelt, dupla vezérműtengelyes egyhatos 105 lóerővel, majd a kétliteres Abarth 125 lóerővel repítette a ferdehátút. A csúcsverzió erősített váltót, áttervezett futóművet és hűtött tárcsafékeket is kapott. A Ritmo volt a Fiat első autója, melyet teljesen a robotok szereltek össze. Karakteres stílusát a második generáció megjelenésekor elvesztette.

  6. 5/10


    1979 – Volvo Tundra

    A Volvo Tundra egy koncepció volt, mely a 343-as alapjaira épült, és a jövő skandináv családi autóját volt hivatott bemutatni. A svédek viszont utálták, úgyhogy a Bertone hoppon maradt. Csakhogy az olasz lelemény megtalálta a megoldást, így némi módosítás után az egészet eladták a franciáknak. Ebből lett a Citroën BX, a gyár egyik legsikeresebb modellje, melyet tizenkét évig gyártottak. Marcello Gandini maga is BX-tulajdonos volt, és a Citroën reklámjaiban is szerepelt. Hogy önszántából, vagy a szerződése kötelezte, nem tudni.

  7. 4/10


    1987 – Skoda Favorit

    Bár 1982-ben adott rá utasítást az akkori kommunista kormány, csak ’83-ban kezdték el fejleszteni. A csehek első orrmotoros, elsőkerék-hajtású autója végül hosszas vita után 1987-ben jelent meg. A csúszást az okozta, hogy a Bertone csak 1985-ben készült el a tervekkel, mert sok kérdésben nem értett egyet a kormány álláspontjával. Ám a KGST csodája végül elkészült, és a korszak egyik sikertörténetének mondható, amivel komoly bajba hozta fő konkurensét, a Lada Samarát.

  8. 3/10


    1988 – Lamborghini Genesis

    Lamborghini V12 egy minibuszban. Nem, a Bertone sem gondolta komolyan, de azért megcsinálta. Majdnem olyan jó, mint a Renault Espace F1:

  9. 2/10


    2009 – Bertone Mantide

    A Mantide Jason Castriota (a Ferrari P4/5, a Maserati GranTurismo, a Saab PhoeniX és az SSC Tuatara tervezője) eddig legérdekesebb alkotása, mely a 640 lóerős Corvette ZR1-re épül, ám dizájnjának köszönhetően gyorsabb annál. A szénszálas elemek felhasználásával száz kilót sikerült lefaragni az autó eredeti tömegéből, miközben a karosszéria harminc százalékkal több leszorítóerőt generál. Alacsony légellenállásának köszönhetően végsebessége 351 km/h. A Bertone tíz Mantide legyártását tűzte ki céljául, kétmillió dolláros áron. Egyet már láttak Dubajban…

  10. 1/10


    2012 – Nuccio Bertone Concept

    Nuccio Bertonét az 1997-es Genfi Autószalon ideje alatt érte a halál, így a róla elnevezett − egyébként a Lancia Stratos Zero inspirálta − tanulmányautót a hagyományokon túl ezért is Svájcban leplezik le (az autószalont követően egy rövid kínai kitérő után májusban a torinói autómúzeumba kerül, ahol nyár végéig lesz megtekinthető). Bár a technikai részleteket nem közöltek, az szinte biztos, hogy a különleges karosszéria a Ferrari California hajtásláncát takarja, középmotoros elrendezésben. Izgalmas, csakúgy, mint a Bertone elmúlt száz éve!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.