Az Apple részvényárfolyamán végigtekintve jól kirajzolódik az a dráma, ami a cég 2012-es évét kísérte végig.

2012 volt Tim Cook első önálló éve CEO-ként, a higgadt irányítás és a szimpátiavezetés éve, aminek a végén enyhe hiányérzettel ülhetünk be a fotelbe. Lássuk az év fontosabb állomásait a részvényárfolyammal párhuzamba állítva, és próbáljunk meg rájönni, mi vár a cégre a következő évben.

Január közepén volt egy kis vita arról, hogy a tablet számítógépnek számít-e, vagyis hogy beleszámítanak-e például az iPad-eladások az enélkül egyre anakronisztikusabb PC-értékesítések számaiba. Mert ha igen, az Apple alaposan átrendezte ezt a piacot, olyan kilövést produkálva, ami a negyedik kozmikus sebesség elérésére is elég lett volna, ha az Apple történetesen nem egy részvénytársaság, hanem egy rakéta. Egyben elindította az évet azzal az ígérettel, amit be is tartott: az iPad a cupertinói cég sikerszimbóluma lett, és maradt végig az év során.

A negyedéves jelentésben az Apple közölte a részvényesekkel az aktuális karácsonyi szezon sikerszámait, a gigantikus bevételt és profitot, valamint azt a számot, aminek a rendeltetését már évek óta találgatjuk. 100 milliárd dollárt azonnal felhasználható bankbetétben, egy akkora pénzmennyiséget, amivel bátran belevághatnak bármilyen kísérletezésbe, akár az űrrepülést is megreformálhatják. Ez az az összeg, amit aztán egész évben nem használtak fel, nyitva hagyva a kérdést, hogy csupán céltalan mentőhálót látnak-e benne, vagy néhány független kisvállalat felvásárlása többre is érdemesnek tartják.

Az IDC nyilvánosságra hozta a 2011 utolsó negyedévére vonatkozó számait, kiderült, hogy ezek alapján az Apple a világ legnagyobb okosmobilgyártója. Összesen 37 millió készüléket értékesített az iPhone 4S-nek hála, így 23,5 százalékos piaci részesedést szerzett. Természetesen a nyakán lógott a Samsung, a Nokia és a többiek messze lemaradtak. Ez a grafikon előrevetítette 2012 legnagyobb jogi csatáját, az Apple–Samsung pert, amely csak látszólag zajlott a koreai gyártó és a cupertinóiak között. Valójában a támadás nagy része a Google operációs rendszere ellen indult, csak jogilag célravezetőbb volt a Samsung ellen indítani a hadjáratot.

Megjelent 2012 első Retina felbontású iPadje. Nevet sajnos nem tudok írni, hiszen az új iPad néven kezdték forgalmazni a tabletet, amiről később kiderült, hogy csak átmeneti, köztes terméknek szánták. Mindenesetre bevezették a nagy felbontású kijelzőt, amely izgalomban tartott mindenkit, amíg elkészült az októberben bemutatott, negyedik generációs modell. Ez aztán úgy lökte ki a termékpalettáról ezt a márciusi gyermeket, mint a szél.

Február végén érkezett a hír, hogy egy trójai terjed a Maceken. A kártevő primitív módszerrel támadt, a gyanútlan felhasználóknak köszönhetően mégis nagyon elterjedt az Apple számítógépein. Májusig tartott, amíg az Apple kiadta a malware-t eltávolító programját. Az eset sok tanulsággal szolgált minden piaci résztvevőnek: az Apple-nek újra kellett gondolnia a harmadik féltől származó biztonsági frissítések kezelését, a vírusirtás szükségességét, a profi vírusírók illetve biztonsági cégek pedig vérszemet kaphattak a precedens után. Mindenesetre több hasonló eset már nem fordult elő a platformon, de sokak szerint véget ért a béke korszaka.

A MacBookoknál is megjelent a Retina felbontás. A 15 colos modellből adtak ki júniusban egy brutálisan drága, 2880x1800 felbontásút, amivel egyértelmű lett, hogy 2012 a hardverinnováció alatt leginkább a pixelszámok növelését kell érteni. Ez a laptop azonban egy kompromisszumok nélküli bestiaként érkezett a piacra, ami nem rekordeladásokat hivatott produkálni, hanem vissza kívánja állítani a Macek igazi fejlődésébe vetett hitet. Bemutatták az iOS 6-ot is, ami sok apró képességet hozott el az iOS-készülékekre. Azoknak, akiknek a Siri nem áll az anyanyelvükre, továbbra sem volt annyira csábító az új operációs rendszer.

Júliusban megjelent a Mountain Lion is, ami számomra például a legkellemesebb frissítés volt 2012-ben. Gyakorlatilag egy újabb csomagot adott ezzel az Apple a Mac-felhasználóknak, az iOS 6 után egy újabb lépést tett az asztali operációs rendszer a mobil platform felé. A két rendszer egyre inkább összefonódik, és a közös nevezőjük leginkább az iCloud lett. Továbbra is egy zárt, önmagával kompatibilis felfogást valósítottak meg, amiben a mappák helyett az alkalmazások kerülnek középpontba, ez lesz a fájlkezelés és -rendezés alapja.

A tényleges frissítések és jó piaci értékelés keltette szelíd növekedést augusztusra egy gyors, meredek felfúvódás követte. Az érdekes ebben, hogy a cég nem sokat tett le ekkoriban az asztalra, legalábbis semmi kézzelfoghatót. Megindult azonban az iPhone 5 körüli pletykafolyam, ami egészen októberig kitartott. A korábbiakhoz képest viszont sokkal kevésbé volt kreatív ez az izgatási időszak, már-már unalmas kliséket pufogtattak az egyes blogok, és a hisztériakeltésbe beletették a magukét a nagy nevű lapok is. Az Apple részvényének értéke elérte a 700 dollárt, a piaci kapitalizáció alapján pedig minden idők legértékesebb cégének kiáltották ki a vállalatot (csak akkor, ha az inflációról nagyvonalúan eltekintünk, ez persze erős számítási hiba lenne). Mindenesetre szép eredmény, a cég elérte a csúcsát, legalábbis ami 2012-t illeti.

Egy döntés, ami megrázta az egész iparágat: a San Jose-i bíróság ítélete szerint a Samsungnak egymilliárd dolláros büntetést kell fizetnie az Apple részére, amiért megsértette a szabadalmi törvényeket, és olyan terméket gyártott, amelyekhez licencmegállapodást kellett volna kötnie az Apple-lel. Egész eddig a szabadalmi pereknek nem volt komoly tétjük: a bírók szinte bevallottan halogatták a döntések meghozatalát, sok esetben a saját kompetenciájukat megkérdőjelezve, és arra szólították fel a feleket, állapodjanak meg peren kívül. Aztán új készülékeket vontak be az eljárás alá, ami további évekkel hosszabbította meg a procedúrát.

Az Apple végig azt állította, hogy a saját telefonja forradalmi, és ennek létrehozásába a cég rengeteg pénzt, időt és kreatív energiát tett. A Samsung három hónapnyi fejlesztéssel gyakorlatilag lemásolta a készüléket anélkül, hogy kockáztatott volna bármit is. A bíróság egyetértett. Ez a bírói döntés azt mutatta: ha egy cég figyelmen kívül hagyja a szabadalmi törvényt, nem csak az ügyvédi költségekkel kell számolnia.

Az Apple bemutatta az iPhone 5-öst. Vége volt a pletykarohamnak, alig volt meglepetés. Szeptember végén már kapható volt a legtöbb forgalmazó országban. Új iTunes-t is bemutattak, valamint újraalkották az iPod családot. Az Apple nyeregben érezte magát, csúcson volt a részvény ára, és ők tudták, hogy az évben még bemutatnak két új iPadet is.

Tim Cook olyat tett, ami merőben szokatlan volt az Apple-től: bocsánatot kért. Látta, hogy az iOS 6-tal kiadott saját térképes szoftverük a helymeghatározásban kevésbé erős, mint azt korábban hitték, és úgy gondolta, hamut szór a fejére. A Steve Jobs arroganciáján felnövő generációk számára ez úgy hatott, mint egy ökölcsapás. Hogy lehet, hogy egy vezető szégyell egy terméket, amelynek elkészítésében hónapokon-éveken keresztül maga is részt vett? Hogy lehet, hogy a sokáig fejlesztett termék helyett más gyártók szoftvereit ajánlja? Butaságnak tűnik, de Tim Cook levele nagyobb bizalomvesztést okozott a felhasználók tömege számára, mint maga az Apple Maps program hibáinak összessége. Ezzel egy időben megindult a lejtmenet a részvény árában.

Egy újabb bemutató: az újratervezett iMac, amelyről korábban egyetlen pletyka sem érkezett, az év meglepetésének számított. Fontosabb azonban, hogy megjelent az iPad negyedik generációja, valamint az iPad mini. Ez utóbbiban az volt az érdekes, hogy amikor az Apple létrehozta a tabletpiacot a 9,7 colos készülékével, hangoztatta, hogy ennél kisebb kijelzőnek nincs értelme. Ennek ellenére most megjelent a saját 7,9 colos modelljével, amellyel egy olyan piaci területre lépett be, ahol már voltak páran. A hétcolosok táborában azonban ő nem lehetett a legolcsóbb, csakis a legmenőbb. Erre koncentráltak, és ez erőlködés nélkül sikerült is.

Piacra dobták ezek mellett a 13-as Retina MacBook Prót, ami pedig a 13-as kategóriában tette maximumra a kúlfaktort, még ha a méretcsökkentés miatt kompromisszumokat voltak kénytelenek kötni. A négymagos proci és a dedikált GPU már nem fért be, az akksi méretét nem lehetett növelni, a flash háttértárolás pedig még mindig méregdrága. Ezzel azonban csúcsára ért 2012 Retina-mániája az Apple-nél, most már az iMaceken kívül mindenhol megjelent az óriási felbontás.

Ezek sem tudták azonban megállítani a részvény árának lefelé ereszkedését. Az év nagyobb meglepetések nélkül ért véget. Az látszik, hogy Cupertinóban lázasan dolgoznak, a tempó idén is ugyanolyan feszített volt, mint a korábbi években, de valami mégis hiányzott. Mert az rendben van, hogy az Apple új sztárja, Jony Ive év közben elkotyogta, hogy most dolgozik élete legfontosabb munkáján, de ha ebből semmit nem látunk, akkor ezt nehéz elhinni.

Találgatunk, mi lesz az Apple új, nagy dobása. Egy tévé? Egy ARM-processzorral ellátott tablet-Mac megoldás? Az biztos, hogy mindegyikkel kísérleteznek, de kétséges, lehet-e bármelyik akkora siker, mint az iPhone vagy az iPad volt annak idején. Valamit azonban találniuk kell, mert 2013-ban a pletykalavina már kevés lesz, és saját maguknak tették magasra a lécet.

Tovább:
Vasútállomás a Balaton közepén, krumpliétterem a körforgalomban – Ilyen az iPhone új térképe
Egy kis pánik az Instagram miatt – Ki fizeti az ingyenest?
Legfrissebb Player-cikkek

(Grafikon: Yahoo)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon