A történet több szempontból is zavarba ejtő. Például hogyan fordulhat elő, hogy egy teljesen leplezetlenül a kábítószer-kereskedelemre specializálódott webshop éveken keresztül működjön zavartalanul, lényegében a rendőrség orra előtt? Hogy hogyan, azt a Silk Roadról szóló korábbi cikkünkben már részletesen bemutattuk, de a dolog annyira tanulságos, hogy nem árt röviden összefoglalni.

A millió dolláros biznisz

A siker kulcsa egy zseniálisan egyszerű ötlet volt, amely mondhatni forradalmasította a kábítószer-terjesztést: a postai csomag. A Silk Road alapítója, aki a neten a Dread Pirate Roberts nevet használta, rájött, hogy megfelelő elővigyázatosság mellett a napi több millió postai küldeményből gyakorlatilag lehetetlen kiszűrni a drogszállítmányokat, ehhez pedig csak néhány egyszerű szabályt kell betartani: a csomagolás során kiszóródó kábítószer maradványokat gondosan eltávolították, így a keresőkutyák általában nem szúrták ki a gyanús küldeményt, és a csomag tartalmaként mindig olyan árut jelöltek meg, ami hihető volt, vagyis méretben és tömegben is megegyezett a csomag valódi tartalmával. Ha kellett, a küldeménybe plusz súlyokat is pakoltak, így felbontás nélkül tulajdonképpen lehetetlen volt kiszúrni, hogy a csomagban nem a megjelölt áru van.

Maga a Silk Road 2011-es létrehozása óta az úgynevezett deep weben, vagyis az internetnek a keresőmotorok számára láthatatlan részén üzemelt, amelyet csak egy speciális, kifejezetten az anonimitás megőrzésére fejlesztett böngészővel, a Torral lehet elérni. A leginkább az Ebayre hasonlító oldalon a vevők közvetlenül vehették fel a kapcsolatot a dílerekkel, sőt, értékelhették is őket, ami sokkal megbízhatóbbá tette a rendszert az utcai árusokhoz képest – a legmegbízhatóbb dílerek az útközben elveszett árura is garanciát vállaltak, így a vevőknek nem kellett attól félniük, hogy elvész a pénzük.

Az olajozottan működő gépezet harmadik eleme a Bitcoin nevű online fizetőeszköz volt, amelynek legnagyobb előnye, hogy a tranzakciók nem a bankokon keresztül, hanem úgynevezett peer-to-peer rendszerrel valósulnak meg, így tökéletesen anonim fizetést tesz lehetővé. A forradalmi terjesztési rendszernek és a teljes anonimitást biztosító technikáknak köszönhetően a vásárlók biztonságosan rendelhettek kábítószert a Silk Roadról – ha a csomag véletlenül mégis lebukott, akkor elintézték annyival, hogy valaki a tudtuk nélkül kábítószert küldött a címükre: nem számít, mennyire átlátszó ez az érvelés, a hatóságok bizonyíték híján teljesen tehetetlenek voltak.

A rendszer tehát kívülről sebezhetetlennek tűnt, a belülről jövő támadásokat pedig Dread Pirate Roberts a lehető legradikálisabban intézte el: amikor például egy FriendlyChemist nevű felhasználó 2013 márciusában azzal zsarolta, hogy kiadja a hatóságoknak több száz Silk Road-felhasználó adatait, DPR egyszerűen bérgyilkost küldött a zsarolóra, amiért 150 ezer dollárt fizetett.

A kábítószer-kereskedelem Mark Zuckerbergje

Ezek után joggal gondolhatnánk, hogy az FBI által október 2-án letartóztatott Ross William Ulbricht egy igazi nagymenő kokainbáró, egyfajta Tony Montanába oltott Pablo Escobar, aki szabadidejében luxusprostik hasáról szippantja a kristálytiszta metamfetamint hollywoodi villájának jakuzzijában.

De ahogy az általában lenni szokott, a valóság ennél sokkal prózaibb: a kábítószer-kereskedelem mellett pénzmosással, számítógépes bűncselekményekkel és gyilkosságra való felbujtással vádolt Ulbricht egy teljesen átlagos megjelenésű, 29 éves San Franciscó-i férfi, aki az elmúlt évek egyik legsikeresebb startup vállalkozásának beindítása előtt egy kis online könyvesboltot üzemeltetett, a kábítószerekhez pedig annyi köze volt, hogy rendelkezett egy vegyipari diplomával is – ha már a filmes hasonlatoknál tartunk, Ulbricht sokkal inkább emlékeztet a Breaking Bad Walter White-jára, leszámítva persze, hogy esetében nem volt semmilyen kényszerítő körülmény, teljesen önszántából ugrott fejest a kábítószerbizniszbe.

Azt viszont nem lehet tőle elvitatni, hogy jól csinálta: a több mint 900 ezer felhasználóval rendelkező weboldal becslések szerint 2011 februárja és 2013 júliusa között összesen 1,2 milliárd dollárnyi (264 milliárd forint) forgalmat produkált, miközben éves bevétele elérte a 45 millió dollárt, vagyis nagyjából tízmilliárd forintot. Maga Ulbricht a szűk két és fél év alatt mintegy 80 millió dollárt kereshetett, ezt a pénzt azonban egyelőre a nyomozóknak sem sikerült megtalálniuk – az FBI az oldal leállítása után csak a felhasználók virtuális pénztárcájában talált mintegy 3,6 millió dollár értékű Bitcoint foglalta le, Ulbricht magánvagyonának hollétét azonban nem tudták felderíteni.

Az egész Silk Road-sztoriban a legironikusabb, hogy miközben Ulbricht zseniálisan megszervezett egy lenyomozhatatlan kábítószer-hálózatot, olyan amatőr hibákat vétett, amelyeken egy közepesen ügyes hekker is csak a fejét fogná: levelezései egy részét lenyomozható, gmailes e-mail címen keresztül intézte, végig az eredeti nevét használta, ráadásul gyakran nyíltan (például a Google+ fiókjában) kért segítséget olyan ügyekben, amelyek összefüggésben álltak a Silk Road működtetésével. Bár ezeknek a baklövéseknek egyike sem bizonyító erejű  (mint ahogy a kanadai határon lefülelt, Ulbricht arcképével ellátott hamis igazolványok sem), az egyesével elszórt információmorzsák éppen elégségesek voltak ahhoz, hogy a nyomozók megbizonyosodjanak róla, Ulbricht az, akit keresnek.

Az FBI-tól rendelt bérgyilkosságot

Az FBI-nak ezután már nem volt más dolga, mint hogy megpróbáljon a lehető legjobban beépülni a rendszerbe és bizonyítékokat szerezni Ulbricht tevékenységéről. A nyomozók magukat egyszerű Silk Road-felhasználóknak kiadva több mint száz alkalommal rendeltek kábítószert az oldalról, a csomagokat pedig mindig egy New York-i laboratóriumba rendelték, ahol azonnal be is tudták vizsgálni azokat. Ennél viszont sokkal komolyabb eredmény volt, hogy egy fedett ügynöknek, magát nagymenő drogdílernek kiadva sikerült olyan közel férkőznie Ulbrichthoz, hogy a férfi tőle rendelt meg egy bérgyilkosságot.

Ebben az esetben (még a Friendly Chemist elleni megbízás előtt) egy korábbi Silk Road-alkalmazott volt a célpont, aki állítólag meglopta a vásárlók egy részét. Ulbricht eredetileg csak azt szerette volna kikényszeríteni, hogy a tolvaj visszaadja az ellopott Bitcoinokat, később viszont meggondolta magát, és nyolcvanezer dollárért megrendelte az alkalmazott megölését. A pénz felét előre kifizette, a teljes összegért cserébe viszont képeket kért az elvégzett munkáról, ezért az FBI hamis fotókat készített a kínzásról és a holttestről.

Ez a hiba akár perdöntő is lehet a tárgyalás során, hiszen az Ulbricht ellen felhozott további vádak sokak szerint elég gyenge lábakon állnak: egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a Silk Roadot valóban ő hozta létre, az oldal forgalmának hetven százalékát kitevő kábítószerek árusításában viszont közvetlenül nem vett részt. A dollármilliókat érő virtuális valutát is tisztára kellett mosnia valahol, de Ulbricht magánszámlájának megtalálása nélkül ezt is meglehetősen nehéz lesz rábizonyítani.

Bár nehéz elhinni, hogy az FBI több évig tartó nyomozás után úgy terítette ki a lapjait, hogy nem volt a kezükben az adu, de ha mégis ez a helyzet, a gyilkosságra való felbujtás vádja alól Ulbricht már akkor is nehezen fogja tisztázni magát, ha az összes többi vádpontban ártatlannak találják.

Magyarokat nem tartóztattak le, vásárlókat igen

A rendőrségnek persze nem Ulbricht volt az egyetlen célpontja: miután az FBI átvette az ellenőrzést a Silk Road felett, az ott talált információk alapján valóságos hajtóvadászat kezdődött az oldalon árusító dílerek ellen. Az oldal bezárása utáni első héten az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Svédországban összesen nyolc kereskedőt tartóztattak le, de olyan esetekről is hallani, amikor az FBI vásárlókat állított elő. Hogy mire számíthatnak, arra a tavaly nyáron az ausztrál rendőrség által letartóztatott Paul Howard esete lehet a példa, akit illegális kábítószerek és fegyverek birtoklásáért idén februárban jogerősen három és fél éves letöltendő börtönbüntetésre ítéltek; ő volt az első Silk Roadon terjesztő drogdíler, akit a rendőrségnek sikerült lekapcsolnia.

A vásárlóknak ugyanakkor elvileg nem kell aggódniuk, az említett terjesztési rendszer miatt ugyanis nagyon nehéz bizonyítani a bűnösségüket, és az elmúlt években letartóztatott néhány Silk Road-felhasználó mindegyike is megúszta a felelősségre vonást. Persze a helyzet azóta némileg változott, hiszen a Silk Road elleni akcióval az FBI nem csak a felhasználók által ott tartott virtuális pénzhez fért hozzá, hanem a vásárlókról az oldalon tárolt információkhoz is.

Az ORFK tájékoztatása szerint Magyarországon nem indult nyomozás az ügyben, de a Silk Roadon tartott Bitcoinok lefoglalása természetesen az esetleges magyar felhasználókat is érinti. Jelen állás szerint keresztet vethetnek a pénzükre, az FBI-nak ugyanis esze ágában sincs visszaadni a lefoglalt milliókat. A nyomozóiroda szóvivője szerint a felhasználók tudatában voltak annak, hogy illegális dolgokat próbálnak vásárolni, így fölöslegesen próbálkoznának a pénzük visszaszerzésével, a lefoglalt Bitcoinokat pedig az ügy lezárása után valószínűleg értékesíteni fogják.

A Bitcoinnak nem ártott, a drogkereskedelemnek használhat is

Meglepő, de a Silk Road eltűnésének egyik legnagyobb nyertese a Bitcoin lehet: bár az online valuta árfolyama a weboldal lelövése után meredeken zuhanni kezdett, és 130 dollárról egészen 80 dollárig esett vissza, ez azonban csak pillanatnyi hatás volt, és a virtuális pénz értéke néhány nap alatt szinte teljesen visszaállt az eredeti értékre. A hivatalos fórumokon most abban reménykednek, hogy a Silk Road megszűnése után a Bitcoin végre lemoshatja magáról az eddigi rossz hírnevét, és minden eddiginél szélesebb körben elterjedhet.

A gyors és hatékony kriptopénz használata ugyanis nem csak a bűnözők számára lehet vonzó, a megfelelő infrastruktúra kiépülése után pedig akár teljes értékű alternatívája is lehetne a jelenlegi valutáknak. A Silk Road bukásától várni a Bitcoin felvirágzását ugyanakkor nekünk kicsit túlzott optimizmusnak tűnik, hiszen a jövőben létrejövő hasonló honlapok feltehetőleg szintén a lenyomozhatatlan online valutát használják majd.

Hogy mi lesz ezután? Bár elsőre abszurdnak hangzik, mégis a legvalószínűbb, hogy az online kábítószer-kereskedelem megerősödve kerül ki a mostani helyzetből. A Silk Road lekapcsolásával az FBI csak egy százfejű sárkány egyik fejét vágta le, ráadásul az oldal bukását kizárólag az egyéni felelőtlenség, nem pedig a Tor-böngésző vagy az onion network gyengesége, vagy a Bitcoin okozta. Ha az olyan oldalak, mint a Black Market Reloaded vagy a SheppMarketplace képesek lesznek tanulni az előd hibáiból, akkor a jövőben az eddigieknél is nehezebben hozzáférhető hálózatok jöhetnek létre.

Sőt, van aki ennél is továbbmegy, és olyan új, decentralizált piacról álmodozik, amelynek köszönhetően a felhasználók (a peer-to-peer rendszerekhez hasonlóan) szinte teljesen lenyomozhatatlanná válnának. Ahogy valaki frappánsan megjegyezte: a Silk Road lekapcsolása nagyjából annyit ártott az online kábítószer-kereskedelemnek, mint annak idején a Napster megszűnése az illegális zeneletöltésnek.

(Fotó: Stockfresh, Flickr)