No.5 – Hologram-bunyó

Hol láttuk?

A sziget (2005)

Hogyan működik?

A film egyik jelenetében Ewan McGregor és a pornószínésznősre hangszerelt Scarlett Johansson leereszti a fáradt gőzt a napjaink egyik legnépszerűbb asztali konzoljaként ismert Xbox360 távoli utódjával. Az alkotók szerint 2019-ben a Microsoft sikeres játékgépének leszármazottja képes lesz a játékosokról egész alakos fotorealisztikus hologramot készíteni, melyek aztán vérre menő hirigben küzdhetnek meg egymással, természetesen hús-vér eredetijük egyidejű irányítása mellett.

Lehetséges?

Aki látta a Tupac Shakur visszatérését megörökítő videót, annak lehet némi fogalma arról, hogy a holográfia napjainkban milyen elképesztő dolgokra képes. Persze tudni kell azt is, hogy a valósághoz közelítő hologram illúzióját csak furfangos trükközések és több mint négy hónap kemény munka árán sikerült előállítani. Ha lesz is hasonló videojáték, biztosan nem hét éven belül. Annál sokkal többet kell még aludnunk, mire ezt kérhetjük a Jézuskától.

No.4 – A játék, ami rabul ejt

Hol láttuk?

Tron, avagy a számítógép lázadása (1982), Tron: Örökség (2010)

Hogyan működik?

A filmben a jobb sorsra érdemes Jeff Bridgest szó szerint beszippantja egy számítógép, aztán a cybertérben mindenféle villogó geometriai alakzatok között kell halálos játékokon helyt állnia, és megtalálnia a kiutat a digitális világból. A valaha technológiai csúcsteljesítménynek számító Tron mai szemmel nézve már enyhén szólva puritánnak hat. A nézőnek egyenesen az az érzése támad, hogy nem a főhőst szippantotta be a gép, hanem a rendező a stáb többi tagjával együtt szippantott el valami egzotikus fűszernövényt trombitába csavarva, a végeredmény pedig ebben a súlyosan pszichedelikus tripben öltött testet.

Lehetséges?

Ismerjük a mondást, mely szerint soha ne mondjuk, hogy soha, de azt azért többé-kevésbé biztosan ki tudjuk jelenteni, hogy belátható időn belül (értsd: néhány száz év) nem lesz olyan játékgép, mely képes lesz a játékost minden organikus szervével együtt beszippantani a programkódba. Bár ha jobban belegondolunk, a World of Warcraft is valami hasonlót művel.

No.3 – Véres harc a valóságban

Hol láttuk?

Gamer – Játék a végsőkig (2009)

Hogyan működik?

A jövőben nanorobotokkal telepumpált elítélteket kényszerítenek arra, hogy tapasztalt játékosok irányítása alatt gyilkolásszák le egymást egy direkt erre a célra felépített arénában. A főszereplőt (Gerard Butler) egy Simon nevű tinédzser kommandírozza a harcban. Ebben a játékban „ha Simon mondja”, akkor tényleg meg kell húzni a ravaszt.

Lehetséges?

Nos, a mutatványnak itt nem is annyira technológiai, mint inkább jogi akadályai vannak. Persze a távoli jövőben egy esetleges világégés után elképzelhető, hogy a büntetés-végrehajtás a költséghatékonyság (sőt, profitmaximalizálás) jegyében hasonló játékkal gyorsítson a kivégzések menetén, de nem hisszük, hogy bárki egy ilyen világban szeretne élni.

No.2 – Az organikus játékkonzol

Hol láttuk?

eXistenZ – Az élet játék (1999)

Hogyan működik?

Mivel az eXistenZ című film stáblistáján a rendezőnél ott virít David Cronenberg neve, ezért a mozi egy elegáns, cseppet sem megerőltető ugrással katapultálta magát listánk második helyére. A film címszereplője egy organikus, leginkább egy csápokkal ellátott gyomorra hasonlító játékkonzol, amely a gerincvelőn keresztül közvetlenül az emberi idegrendszerre kapcsolódik. Az alany így átkerül egy virtuális valóságba, ahol az események főszereplője lehet. Szexelhet, verekedhet, menekülhet és – hogy a film ne lógjon ki a cronenbergi életműből – fogakat kilövő, húsból és csontból készült pisztolyokkal lövöldözhet.

Lehetséges?

Ismerünk ugyan szerves játékokat, de ezek jobb híján a felnőttfilmek – kultúrkörökben ritkán emlegetett – világában találtak munkát. A viccet félretéve: nem hisszük, hogy akár a távoli jövőben is sor kerülhet organikus játékgépek létrehozására. Közismert, hogy az emberi agy elektronikus eszközökkel is megfelelően stimulálható, akkor meg minek bajlódni szövetek mesterséges létrehozásával?

No.1 – A játék, ami kinyír

Hol láttuk?

Arcade (1993), Avalon – Virtuális csapda (2001), Game Box 1.0 (2004), Stay Alive – Ezt éld túl! (2006)

Hogyan működik?

A fent említett (nem teljes) felsorolásban szereplő gyöngyszemek közös nevezője, hogy a játékosok interaktív kalandokba keverednek egy olyan videojátékkal, mely kicsit túl komolyra veszi a nehézséget. A szerencsétlen felhasználók hamar kifogynak az életekből, újrakezdési lehetőség pedig nincs, így a „game over” felirat egyúttal a földi pályafutás végét is jelenti. Tegyük gyorsan hozzá, hogy javarészt übergagyi alkotásokról van szó, szerencsére nem a sírva, hanem a röhögve szörnyülködős fajtából.

Lehetséges?

Természetesen lehetetlen. Nem hiába raktuk ezt az okosságot a lista élére. Ha a konzolok kinyírnák a játékosokat, akkor egy idő után erősen megcsappanna a célcsoport, az pedig egyúttal a milliárdos biznisz halálát is jelentené. A fejlesztőknek pedig, ha a hullahegyek annyira nem is, az egyre zuhanó negyedéves jelentések már biztos okoznának némi fejfájást.

Ne csak játszd, alakítsd is a videojátékokat!

(Fotó: Flickr, Imgobject, Saturdaynightscreening, Wikia, Allmoviephoto)