Fényerő, gyújtótávolság, képszög, mélységélesség – nem csak soroljuk a fogalmakat, el is magyarázzuk őket.

Az előzőekben szó volt már napjaink fotós szokásairól, kompozícióról két részben, Fibonacciról és harmadolásról és a gép felépítéséről. A technikai dolgokban sokan elvesznek, pedig a digitális gép menüjénél és extra szolgáltatásainál (például arcfelismerés és hasonló vakítások), sokkal fontosabb a jó kép (kompozíció), amihez nem árt egy jó váz, de még fontosabb egy jó objektív. Képrajzolásra az egyszerű domború lencsék (például egy plusz dioptriás szemüveglencse) is alkalmasak. Az ilyen kép azonban nagyon rossz minőségű, életlen, elmosódott. A kép minőségének javítására, a hibák csökkentésére az objektívek több lencséből álló összetett rendszerek.

A fény

Mindenféle komoly fizikai, fénytani hókuszpókuszt félretéve egész egyszerűen és röviden fogalmazva: a fénysugarak homogén, egynemű közegben, így a levegőben is minden irányban egyenes vonalban terjednek. A fénysugár egy másik közeg határfelületéhez érve háromféle változáson megy át: a fényáram egy része visszaverődik, más része elnyelődik, az anyag átereszti. Minél többet tükrözz vissza valami a rá eső fényből, annál világosabbnak látjuk.

A fénysugarak elérik a tárgyak felületét és visszaverődnek. A fényképezőgép objektívje felfogja a visszavert fény egy részét és ezt hasznosítja a képalkotáshoz. Azaz a téma egy adott pontjából visszaverődő fénysugarak egy része eléri a lencse felületét. Ezek megtörve úgy változtatnak haladási irányt, hogy a képfelületen (filmen, képérzékelőn) elméletileg egy pontba érkeznek meg.

Gyújtótávolság, azaz zoom

Az előzőekből adódóan a lencse és a fénysugarak metszéspontja közötti távolságot gyújtótávolságnak nevezzük. A gyújtótávolság a lencse anyagától és határoló felületeinek domborulatától függ. Az objektívek több lencséből állnak, optikailag azonban hasonlóan viselkednek, mint egy gyűjtőlencse. A gyújtótávolság az objektívek egyik gyakorlatilag is fontos, jellemző adata (általában milliméterben kifejezve mindig rá van írva az objektívre).

A lencse gyújtótávolságától függ, hogy a tárgy képe milyen méretű lesz (ha a tárgy távolsága a fényképezőgéptől nem változik). A rövidebb gyújtótávolságú lencsék (pl. 16 mm) ugyanannak a tárgynak a képét kisebbre rajzolják, a hosszabb gyújtótávolságúak (pl. 200 mm) nagyobbra. Azaz zoom. Ha rázoomolsz valamire, az adott téma ki fogja tölteni a keresőt. Ilyenkor tulajdonképpen a gyújtótávolságot változtatod.

Objektívtípusok

A zoom objektíveken (amelyek egyébként 1959 óta vannak jelen a fényképészetben, előtte kizárólag a filmezésben használták) két szám szerepel milliméterben megadva, ez jelzi, milyen közel tudjuk hozni az adott témát. A teljesség igénye nélkül:

  • Nagylátószögű zoom: teljes kisfilmet rajzolók: 15–30 mm, 16–35 mm, 17–55 mm, 17–40 mm stb.
  • Alap zoom: 24–70 mm, 24–105 mm, 28–80 mm, 28–105 mm, 35–70 mm stb.…
  • Tele zoom: 55–200 mm, 28–300 mm, 70–200 mm, 70–300 mm, 100–300 mm, 50–500 mm, 300–800 mm stb.…

A zoom objektíveken kívül léteznek fix objektívek is:

  • Erős teleobjektív: 300 mm, 400 mm, 500 mm, 600 mm, 1200 mm
  • Közepes teleobjektív: 135 mm vagy 200 mm
  • Kis teleobjektív (portré): 80 mm, 85 mm, 100 mm, 105 mm
  • Makró objektív: 50 mm, 65 mm, 100 mm, 150 mm, 180 mm
  • Normál objektív (alap): 50 mm, 55 mm, 60 mm
  • Enyhe nagylátószögű: 35 mm
  • Közepes nagylátószögű: 24 mm, 28 mm
  • Erős nagylátószögű: 20 mm (ennek már 90°-os a látószöge)
  • Extra nagylátószögű: 18 mm, 15 mm, 12 mm (utóbbi látószöge már 112°-os)
  • Halszem: 8 mm, 15 mm (hatalmas, általában 180 fok feletti látószöggel rendelkeznek, könnyen felismerhető, jellegzetes formában görbítik meg a vonalakat)

Képszög

Ma már főként az angol kifejezés (Angle Of View) miatt látószögnek nevezik ezt a fogalmat. A képszög a fényképnek az a tulajdonsága, ami leginkább meghatározza a látványt. A képszög megválasztásával döntjük el, hogy az elénk táruló látványból mekkora részt, mekkora szöget rögzítsen a fényképezőgép, mi kerüljön a fényképre.

Ahogy az a képen is látszik, ha a gyújtótávolság nő (azaz zoomolsz), a képszög kisebb lesz. Ezért nagyobb gyújtótávolságokhoz kisebb képszög, kisebb gyújtótávolságokhoz nagyobb képszög tartozik.

A fényerő

Az objektívek másik nagyon fontos jellemzője a kezdő fényerő. Ez megmutatja, hogy legnyitottabb blendénél az objektív mennyi fényt képes a filmre, illetve az érzékelő lapkára vetíteni. A fix gyújtótávolságú objektívek kezdő fényereje egyszerűen megadható, míg a zoom objektívek kezdő fényereje a gyújtótávolság függvényében változik. Az objektívek rendszerint nagylátószögnél nagyobb kezdő fényerejűek, mint tele állásban. Ezt a kezdő fényerőt lehet a blendével szűkíteni. Minél nagyobb az objektív kezdő fényereje, annál több fényt képes összegyűjteni, ami lehetővé teszi a mostohább fényviszonyok közötti fényképezést is. Átlagos objektíveknél a kezdő fényerő 3,5.

1:3.5–5.6 Ez azt jelenti, hogy nagylátószögű állásban az objektívet 3,5 rekesszel lehet használni, de amint zoomolsz vele, már csak 5,6 rekeszt tudsz használni, vagyis kevesebb fényt tudsz beengedni tele állásban. Ezért van az, hogy amikor rázoomolsz valamire, akkor sötét lesz a kép vagy bemozdul. A profi objektívek általában 2.8 jelöléssel indulnak, és ez nem is változik, bárhogy zoomolsz. A fix objektívek nem egy esetben 1,4–1,8 kezdő fényerővel rendelkeznek.

A mélységélesség

Minél nagyobb az objektív gyújtótávolsága, annál kisebb mélységélességet kapunk (azonos rekesz és távolság esetén). Például egy 20 mm-es nagylátószögű objektívnél 5,6 rekesznyílásnál a távolságot két méterre állítva kb. 1,2 métertől a végtelenig minden éles lesz. Egy 300 mm-es teleobjektívvel a két méter távolságra lévő modell arcát fényképezve, az élességet a szemére állítva, már a füle sem lesz teljesen éles. Minél közelebb fekvő képsíkra állítjuk be az élességet, a mélységélesség annál kisebb lesz. (Ha a gyújtótávolság és a rekesznyílás nem változik.) Ezért olyan kicsi a mélységélesség a nagyon közeli (makro) felvételeknél.

Az élesség legkisebb kiterjedését a teljes nyílásnál kapjuk. A rekesznyílás szűkítésével a mélységélesség növekszik (nem csak a téma mögött, hanem előtte is). Ha nagy mélységélességre van szükség, akkor szűk rekesznyílást kell alkalmazni. Ez viszonylag hosszú megvilágítási időt vonhat maga után, ezért sokszor állvány használata is szükséges. Rövid gyújtótávolságú (nagylátószögű) objektívvel szűk rekesznyílás mellett nagy mélységélesség érhető el.

Teleobjektívvel, nyitott rekesszel a mélységélesség lecsökken, a zavaros háttér életlenné válik, ezáltal a téma kiemelhető a háttérből. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák portrék vagy szabadtéri divatfotók készítésénél. A fenti képen a bal oldali portrén a rekesznyílás f:9, a gyújtótávolság 120 mm, a jobb oldali fotón a rekesznyílás nem változott, de a gyújtótávolság 155 mm. Mindkét képen jól látszik, hogy ezekkel a beállításokkal lehetett szépen elmosni a hátteret, azaz kiemelni a modellt, a jobb oldali képen pedig látszik, hogy az előtér (a deszkák bal oldalon) is életlen.

Az objektívek hibái

A gyártók igyekeznek kiküszöbölni, hogy a lencsék torz vagy nem színhelyes képeket adjanak. Ezt különböző plusz lencsetagokkal érik el, amiket beépítenek az objektívbe. Hibák azonban – főleg kisgépeknél, kompakt gépeknél, vagy olcsóbb objektíveknél – előfordulhatnak. Számos hiba közül a két leggyakoribb a kromatikus aberráció és a képmezőelhajlás.

A kromatikus aberráció fennállása esetén a leképezett képnek színes szegélye van, bár a tárgynak nincs. Ennek oka, hogy a lencsék, akárcsak a prizmák, másképp törik meg a különböző hullámhosszúságú fénysugarakat. Javítása úgy történik, hogy gyűjtő- és szórólencsét tesznek egymás mögé, így az ellentétes diszperziók kijavítják a hibát. Csak két, legfeljebb három színre lehetséges ez a javítás, mivel többre már megszűnne a lencserendszer törőképessége.

A képmezőelhajlás során a lencse optikai tengelyére merőleges, nagy kiterjedésű sík tárgy leképezése során a fénysugarak útja meghajlik az objektíven belül, a tárgyról keletkező képpontok nem egy síkban, hanem (általában) görbe felületen keletkeznek. Ekkor két jellegzetes forma, hordó vagy párna alakú torzítás alakulhat ki. Ezeknél a nagyítás a kép különböző részein nem egyforma. A hordó alakú torzításnál a nagyítás középen nagyobb, mint a széleken, a párna alakúnál pedig fordítva, a széleken nagyobb.

Objektívet tehát nagy körültekintéssel kell választani: nem kell feltétlenül a legújabb gép, inkább vegyél hozzá egy jobb minőségű, drágább lencsét. Sokszor meg kell nézni, hogy akcióban milyen lencsét adnak a gépvázhoz, hiszen lehet, hogy érdemesebb külön-külön beszerezni őket. Jó tudni, hogy míg a gépvázak állandóan változnak és sokat vesztenek az értékükből, egy jó objektívről ez nem mondható el.

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon