Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Tudvalevő, hogy a videojáték-evolúció leghatékonyabb motorja maga a játékostársadalom. Persze – gondolhatnád –, hiszen csak olyan termékeket érdemes piacra dobni, amire vevő is akad, így a kereslet, konkrétabban a játékosok igényei határozzák meg a fejlődés irányát. Ez így is van. Ezen túl is vannak azonban olyan érintkezési pontok a végfelhasználók és a fejlesztők között, melyek segítségével akár egy egyszerű játékos is közvetlen hatással lehet a trendek alakulására. A jelek szerint az evolúció éppen arra készül, hogy az irányítást átpasszolja közvetlenül a gémerek kezébe.

Alapvetés

A videojátékok hajnalán közel sem volt akkora kunszt összehozni egy programot, mint napjainkban. A nyolcvanas évek elején még elég volt két-három ügyesebb programozó (akik nagy része egyszerű geekként kezdte a pályafutását) egy élvezhető játék megalkotásához, ma viszont ahhoz, hogy egy komoly produktum a boltokba kerülhessen, több tucat alkotó jól koordinált összefogására van szükség. Ennek egyenes következménye, hogy az öreg motorosok zsebkendővel a kézben, szipogva révednek vissza azokba az időkbe, amikor még nem profitorientált multik, hanem egyszerű játékosokból avanzsált programozók látták el őket nyomkodnivalóval.

A fiatalabb generáció tagjainak túlnyomó többségét viszont már nem igazán érdeklik a Pac-Man-hez, Boulder Dash-hoz és Galaxian-hoz hasonló őskövületek. Szerintük egy jó videojátéknak csak az egyik komponense az addiktív játékmenet, mely mellé szinte már elvárt a bombasztikus látvány, a fülbemászó zene, az élvezetes szinkron és a hibátlan művészeti kivitelezés. Az igényekkel párhuzamosan az egy-egy alkotásra szánt erőforrások is hatalmasra nőttek, miközben a tortából egyre nagyobb szeletet haraptak a blockbusterekkel támadó stúdiók a kisebb fejlesztőbrigádok kárára. Látszólag tehát a terep nem tökéletes egy alkotni vágyó egyszerű játékos számára. Látszólag…

Modding

Ha nem beszélsz semmilyen programnyelven és a számítógépes ismereteid kimerülnek egy Windows újratelepítés zökkenőmentes kivitelezésében, akkor a modding nem a te fegyvered. Amióta léteznek videojátékok, azóta léteznek olyan játékosok is, akik már kiadott alkotások programkódjába piszkálnak bele, hogy módosítsanak dolgokat, vagy simán átírják az egész játékot. Ennek kezdetben egyáltalán nem örültek az eredeti alkotók, de a kilencvenes évekre a szakma rájött, hogy a modding nem hogy nem ártalmas, de egyenesen kitolja az adott program élettartamát.

Okos az a fejlesztő, aki nem ágál az alkotását folyamatosan átszabó modderek ellen, hiszen egy-egy jól sikerült módosítás – mivel ezek csak az eredeti játékkal futtathatóak – akár még évekkel a megjelenés után is generálhat eladásokat. Ez odáig vezetett, hogy a kétezres évek elején már több nagyobb stúdió – például a Valve a Firaxis, vagy az Epic Games (és még sorolhatnánk) – egyenesen támogatta a moddingot leírások és segédprogramok kiadásával, a belepiszkálást könnyítő megoldásoknak a programkódba integrálásával. Persze ez még így is a tapasztaltabb, számítástechnikai ismeretekkel felvértezett felhasználók fegyvere.

A modding sikere leginkább a Counter Strike elképesztő diadalmenetében érhető tetten. Ezt a játékot ugyanis lelkes modderek a Half Life című játék kódjának kitartó macerálásával hozták létre, majd amikor a Valve látta, hogy a CS dedikált szerverein naponta egymillió (!) meccset indítanak, felkarolta a produktumot. A Firaxis szintén szereti a minőségi babrálókat, olyannyira, hogy nem egyszer fordult már elő, hogy a Civilization című nagysikerű sorozatának jobban sikerült átszabásait hivatalos kiegészítő lemezekre is felpakolta.

UGC, azaz User-generated Content

A UGC, vagyis a felhasználó által generált tartalom az előző eszközzel élni nem tudó játékosok megváltója. Bár bőven van miről beszélni a UGC vonatkozásában – hiszen ennek minősül a közösségi oldalakon létrehozott adatlaptól kezdve a YouTube-ra feltöltött videókig egy rakás dolog –, e helyütt csak a videojátékok kevésbé problémás területét fogjuk érinteni. Nem akarjuk borzolni a kedélyeket bonyolult definíciókkal; itt egész egyszerűen olyan játékokról van szó, melyek megengedik, hogy a játékos kvázi új alkotásokat hozzon létre, persze csak az adott program által megszabott keretek között.

A Minecraft-ot mindenki ismeri, de feltehetőleg akkor sem kell túl sok értetlen tekintettel szembesülnünk, ha a LittleBigPlanet című PS3- játékot említjük, melynek Create módjával egészen művészi dolgokra képesek a kreatívabb felhasználók. (A fejlesztőstúdió, a Media Molecule nem rég közölte, hogy a LittleBigPlanet 2 játékosai által létrehozott pályák száma elérte a hétmilliót.) Ide tartozik egyébként minden hivatalos szerkesztővel ellátott játék, például a Bungie Halo: Reach című játéka, mely beépített térképszerkesztővel rendelkezik, vagy a Blizzard Starcraft sorozata, melynek erre szolgáló felületén akár komplett hadjáratokat hozhatunk létre.

Bonyolult kérdés, hogy az így létrejött alkotások szerzői jogával ki rendelkezik. Bár a szerkesztés megkezdése előtt elfogadod a készítők azon feltételét, hogy minden jog őket illeti meg, különböző jogvédő szervezetek ebben már nem annyira értenek egyet a fejlesztőkkel. Egy biztos; folyamatosan elképesztő minőségű – sokszor a játék eredeti elemeinek színvonalát is alázó – produktumok jönnek létre a lelkes játékosok kezei alatt.

Az Xbox360 ikonja, a Forza Motorsport 3 (és természetesen a negyedik rész is) például szintén rendelkezik egy integrált szerkesztővel, melynek segítségével a szerzett járműveket láthatjuk el különböző festésekkel. A videóban megnézheted, hogyan készít egy játékos egyszerű foltok és vonalak segítségével egészen mesteri – szinte fotorealisztikus – festést virtuális verdájára.

Kickstarter, OUYA és a jövő

Ha rendszeres Player-olvasó vagy, akkor sem az OUYA project, sem a Kickstarter nem ismeretlen a számodra. Bár az utóbbi minden opciója nem használható Magyarországról, jelentőségét nem lenne okos dolog elhallgatni. A kezdeményezés segítségével végre olyan ötletek is nyilvánosságot kaphatnak, melyek egyébként elvéreznének a nagy kiadók és fejlesztőstúdiók szigorú – és javarészt a mainstreamet kiszolgáló – business policyjének oltárán. Az OUYA, mely a hamarosan beköszöntő nextgen konzolháború underground favoritja lehet, szintén a Kickstarter segítségével szedte össze a megvalósulásához szükséges összeget.

A kis gép legfontosabb vívmánya a teljes körű moddolhatóság, másrészről pedig az, hogy az eddig csak az androidos mobileszközökön elérhető tartalmakat átcipeli a nappalikba, melynek egyenes következménye lehet, hogy beköszönthet az egyszerűbb megvalósítást addiktív játékmenettel ellensúlyozó alkotások reneszánsza. Jelenleg tehát egy kreatív játékos valóban elemében érezheti magát, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy a videojáték-világ a generációváltás előtt megtorpant, és végre kitekintett közönsége felé. Ragadd meg az alkalmat, és mutasd meg neki te, hogy merre tovább!

Játékfüggő vagy? Akkor itt a helyed!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.