Nem csak a felhasználóknak éri meg a torrentezés – Tiltani, tűrni vagy támogatni?

Talán még emlékeztek a gyári DVD-k elején látható propagandafilmre, amely az autólopással hasonlította össze a filmletöltést. Nézzük meg, mi a helyzet a valóságban! Nemrégiben jogász kollégánk összeszedte a száraz jogi tényeket az illegális letöltésekkel kapcsolatban, most pedig kicsit körbenézünk ott, ahol semmi sem fekete vagy fehér, legális vagy illegális.

Az illegális letöltésekkel, kalózkodással kapcsolatban nagyon nehéz objektíven nyilatkozni, mint minden esetben, amikor a morális és erkölcsi kérdéseket gúzsba kötik a dollármilliárdok. Valamit rögtön érdemes tisztáznunk: az illegális film-, zene- és szoftverletöltés is biznisz, méghozzá nagy, ahol az egyik oldalon veszteség keletkezik, a másik oldalon pedig (ha nem is ugyanakkora az összeg) ott a nyereség.

A torrent- és kalózszájtok túlnyomórészt ugyanis nem nonprofit szeretetszolgálatként üzemelnek, még azok sem, amelyek az internet szabadságát és ingyenességét kiabálják a világba. Semmi sincs ingyen, még a weben sem. A Gmail, a Facebook, de még a Wikipédia is pénzbe kerül, ha nem nekünk, akkor a hirdetőknek, szponzoroknak, akik viszont miattunk, látogatók miatt fizetnek, mondjuk ki: fejpénzt. A pénz tehát fontos motiváció a kalózkodás történetében, mint ahogy a radikális kijelentések is, hiszen az online kalózkodás esetében mindenki áll valamelyik oldalon. Nézzünk meg három alapvető tévhitet, amit egy Michael Smith nevű egyetemi professzor kicsit azért összekuszál!

Az ingyenessel nem lehet versenyezni

Ez sokszor elhangzik, amikor a kiadók jutnak szóhoz, cserébe viszont nem igaz. Elég csak megnézni az iTunes, az Amazon, a Hulu (egy amerikai online, havidíjas videotéka), a Netflix és még jó pár cég fizetős online üzleti modelljét, ahol pontosan ugyanazokat a tartalmakat kínálják pénzért, amit bárki letorrentezhet magának ingyen és illegálisan. A helyzet azonban az, hogy jó szolgáltatással, jó árral és csinos dizájnnal, némi marketinggel igenis sokmilliárdos üzleteket lehet az ingyenes rovására építeni! Hogy ehhez ötlet és kitartás is kell? Mint mondtam: semmi sincs ingyen.

A kalózkodás nem hat a bevételekre

Ez az állítás duplán megcáfolható, hiszen az illegális másolás mindkét irányba (igen, pozitív irányba is) képes befolyásolni az eladásokat. Ehhez két rövid történet: amikor a NBC úgy döntött, leveszi sorozatait az igen népszerű és legálisan működő Hulu oldalról, hirtelen megugrott az illegális torrentforgalom, de nem csak az NBC sorozatait kezdték leszippantani a userek, hanem az összes többi tévétársaságét is, aminek nyilvánvalóan nem örültek. Ugyanakkor Ed Sheeran (akinek + című albuma vezeti az angliai kalózletöltések listáját) arról nyilatkozott, hogy az 1,2 millió eladott lemez mellé nyolcmillióan (!) töltötték le illegálisan a lemezét, aminek örül, hiszen így több mint 9 millióan ismerik őt, ami meg is látszik a koncertjegy-eladásokon, ráadásul, míg egy lemez nyolc font, addig egy koncertjegy átlagosan 18, így nem csoda, hogy Edet egyáltalán nem zavarja a torrenthad.

Egy másik zenész, Neil Young szerint a kalózkodás tölti be ma azt a szerepet, ami annak idején a rádió feladata volt, így egész egyszerűen a dolog szükséges, és a kiadóknak inkább használniuk kellene a torrenttechnológiát (ami mint technológia tökéletesen legális), kvázi ki kellene fehéríteni az illegális letöltéseket.

A kalózellenes törvények nem működnek

Mi a célja a kalózkodást szabályozni kívánó törvényeknek, mint például a sokat (és sok pontjában joggal) kritizált amerikai SOPA és PIPA? Ne legyen (annyi) illegális letöltés. A francia Hadopi törvény (az imént említett amerikai szabályozáshoz hasonló rendelkezés) még életbe sem lépett, mégis komoly hatása volt a kalózkodásra. Már akkor drasztikusan csökkentek az illegális letöltések, amikor még csak a hírekben volt szó a törvényjavaslatról, így a végcélját elérte. Ha ennyire egyszerű lenne az élet, most mindenki ujjongana, hiszen végre valami működik. A nagy baj az egészben az, hogy nincs még meg az a törvény vagy tervezet, amely úgy működik, hogy közben nincsenek benne ostobaságok. Hiába, semmi sem lehet tökéletes.

A fentiekből jól látszik, ez a terület igazi szélmalomharc, kiforrott és használható jogszabályok nélkül, épp ezért az ügyvédi boncolgatás ugyanúgy megállja a helyét, mint a valóság. Így lehetséges, hogy annak ellenére, hogy mint azt jogászunk kifejtette, papíron akár két évet is kaphatnánk filmletöltésért, Magyarországon csak a milliárdos kárt okozó warezoldalaknál vannak hosszú évekig tartó nyomozások, még a nagyobb eseteknél is pénzbírság a vége, de lakossági zaklatásról nemigen hallunk, miközben majdnem fél Magyarország torrentezik. Itt nincsenek makulátlan hófehér köpenyes, tisztalelkű szuperhősök, csak a jogtulajdonosok, a torrentoldalak üzemeltetői és a felhasználók milliói.

Van még pár ötletünk, hogy a digitális életed könnyebb legyen!

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon