Többen menekülnek az éghajlatváltozás miatt, mint a háborúk elől.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és több nemzetközi civil szervezet kutatásából kiderült, hogy a 25 millió nem a klímamenekültek teljes száma, hanem csak azoké, akik az éghajlatváltozás miatt hirtelen bekövetkező természeti katasztrófák miatt válnak földönfutóvá.
A hosszabb távú folyamatok, például az elsivatagosodás miatt az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek számáról nincsenek megbízható adatok.
Kubában például csak az idei hurrikánszezonban 1,7 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, ami a teljes lakosság 15 százaléka. A Dominikai Köztársaságban 50 ezren menekültek el, Barbuda egyik fele, Barbuda szigete pedig 300 éve most először teljesen elnéptelenedett.
A klímaváltozás jellemzően fejlődő országok lakóit teszi menekültté. A leginkább veszélyeztetett országok listáján az első helyén Kína áll, utána a Fülöp-szigetek következik. A háborús vagy politikai menekültektől eltérően a klímamenekültek többnyire a hazájukban maradnak, a nagyvárosok szegénynegyedeiben húzzák meg magukat, vagy a lakható területekre vándorolnak.