Mesterséges intelligencia is segít.
A Föld népességének kilencven százalékát ellátó száz különféle haszonnövény közül hetvenet a méhek poroznak be. A méhpusztulás tehát messze nem csak állatvédelmi kérdés: közvetlen összefüggésben van vele az, hogy lesz-e elég ennivalónk.
Mostantól új megközelítéssel is, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait. A World Bee Project Hive Network távoli adatgyűjtéssel nyer információkat a kaptáraktól, amelyek az Oracle Cloudba továbbítódnak, majd ott elemző eszközök segítségével a kutatók bővebb információt kaphatnak a méhekről és kapcsolatukról a környezetükkel.
A technológia segítségével a kutatók mostantól hallhatják a méheket, és elemezni tudják a kaptárakból szerzett bonyolult akusztikai adatokat, amilyen például a méhszárnyak és -lábak mozgásainak hangjai. Ezeket precíziós mérésekkel kombinálva – a hőmérsékletet, a páratartalmat és a mézhozamot vizsgálva – közelebbről figyelhetik a méhkolóniákat, elemezni tudják a méhek viselkedési mintáit, illetve előrejelzéseket is tudnak készíteni azokról.
Ezek alapján a természetvédők és a méhészek jobban tudják védeni a méhkolóniákat, például elkerülhetik az időszerűtlen méhrajzásokat, illetve eltávolíthatnak kártékony ragadozókat, amilyen az ázsiai lódarázs.
A nemzetközi kaptárhálózatból begyűjtött adatok értéke abban rejlik, hogy a méhészek képet kaphatnak a kolónia legkülönbözőbb állapotairól az év bármely szakaszában, és segíthetik a működését. A hálózat kiépítése Nagy-Britanniában kezdődött, nemzetközi kiterjesztése folyik.
A méhek kihalásáért felelős a klímaváltozás, a viráglelőhelyek csökkenése, és a növényvédőszerek használata is: