A Szevernaja Zemlja-szigetcsoport részét képező Októberi forradalom nevű, részben gleccserek borított sziget öt jégsapkájának egyike a Vavilov. A Coloradói Egyetem geológusa, Mike Willis vezette nemzetközi kutatócsoport a DigitalGlobe műholdjainak segítségével követte figyelemmel a Vavilov olvadását.
A hideg jégsapkák, mint a Vavilov, a sarkokon lévő sivatagokban alakulnak ki, ahol kevés a csapadék, és általában a talapzatukig fagyottak. A kutatók kimutatták, hogy 2015-ben a jégsapka mintegy 100 méternyit zsugorodott, és jege mintegy 4 kilométerre nyomult a Kara-tengerbe.
A 4,5 köbkilométernyi jég olvadása elegendő ahhoz, hogy New York Manhattan kerületét mintegy 75 centiméter vízzel borítsa be – érzékeltették a kutatók.
A Föld felszínét mintegy 780 ezer négyzetkilométeren borítja gleccser és jégsapka, amelyeknek olvadása potenciális veszélyt jelent a tengerszint emelkedésére.
A kutatók soha nem tapasztalták a jégsapka olvadásának ilyen mértékű felgyorsulását,
és az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban közzétett tanulmányukban rámutatnak, eredményeik felvetik a lehetőségét annak, hogy a most még stabil jégsapkák az eddig véltnél sokkal sérülékenyebbek.
A műholdas felvételekből kiderült, hogy az olvadás lassú volt 2010 előtt – ekkor kezdett felgyorsulni, majd öt évvel később még jobban belehúzott. A kezdeti nagyon lassú felgyorsulást a kutatók egy 50 évvel ezelőtti jelenség számlájára írják, akkor ugyanis megváltozott a csapadék érkezésének iránya. Előtte a hó és a jég délkeletről érkezett a térségbe, után délnyugat felől.
Amint a jégsapka nyugat része elkezdett a tengerbe csúszni, felgyorsult a jég tengerbe nyomulása.
Korábban a tudósok azt feltételezték, hogy a tengerszint felett ülő sarki jégsapkák lassan reagálnak a globális felmelegedésre, de a tanulmány szerzői megkérdőjelezték ezt.
Hogy egy kis jó hírrel is szolgáljunk: