Ha másra nem is, arra mindenképpen jó ez a világjárvány, hogy az állatvilág kicsit felszabaduljon az emberiség folytonos nyüzsgésének nyomása alól.

A globális #maradjotthon természetre gyakorolt hatásai egyelőre felmérhetetlenek, de három állatcsoport már korábban is úgy döntött, hogy ő bizony nem hajlandó kihalni. Ők inkább örvendetes újraterjeszkedésbe fogtak olyan vidékeken, ahonnan korábban példányaik szinte teljesen eltűntek.

Kék bálnák az Antarktisznál

A világ legnagyobb állata, a kék bálna látványosan nagyobb számban mutatkozott a déli sarkvidék óceáni vizein az elmúlt hónapokban. Az utóbbi évek észleléseinek szomorú adatai szerint már csaknem eltűntek innen a kifejletten 200 tonnás, 33 elefántnyi tömegű állatok, 2018-ban mindössze egy példány felbukkanásáról érkezett hír. Idén februárban viszont egy expedíción a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek környékén (ez a földrajzi név minden nyelvtannáci álma!) 36 találkozás alkalmával összesen 55 példányt számoltak meg a kutatók.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy az emberiség ipari forradalom utáni térhódítása előtti állapotról beszélhetnénk. A teljes kékbálna-állomány a tudományos becslések szerint alig egy százaléka annak, amekkora az Antarktika vizein a XX. század elején kezdődött iparszerű bálnavádaszat előtt lehetett.

Méhek a Notre Dame-nál

Quasimodo templomának tetőszerkezetében 2013-ban telepedett meg az első méhcsalád. A méheket nem űzték el, sőt: gondozót kaptak, aki felügyelte őket. Tavaly a szarufákra tapasztott három kaptárban mintegy 150 ezer méh élt már az áprilisi tűz előtt. A tűzvész után a párizsiak azt hitték, a méheknek is vége, de a rovarok csodával határos módon túlélték a katasztrófát. A sekrestye födémjében a kaptárak megmaradtak, bár sok méh odaveszett a hatalmas hőségben, a füstben, a mérgező ólomgőzben.

Amikor hónapokkal később Sybile Moulin, a kaptárak gondozásáért felelő méhész hosszas felkészítés után végre engedélyt kapott a hatóságoktól, hogy felkapaszkodjon a romok közé, azt tapasztalta, hogy a méhek, köszönik, jól vannak. Jelenleg mintegy 30-45 ezer méh döngicsél a templom felett és már meg is kezdték a virágpor- és nektárgyűjtést az idei szezonban.

Szürke farkasok Coloradóban

Ahogy nálunk, az USÁ-ban is szinte teljesen eltűntek a szürke farkasok, ahogy a mezőgazdaság térhódítása és a vadászat felszámolta élettereiket, na meg őt magukat is, persze. (A szürke farkas vagy csak simán farkas az ember után az egyik legelterjedtebb emlős a Földön, az amerikai farkasok ugyanahhoz a fajhoz, a Canis lupushoz tartoznak, mint a mieink.)

Colorado államban már hetven éve nem láttak farkast, de a helyi nemzeti parkok vadőrei arról számoltak be, hogy az idén újra felbukkantak! Az Egyesült Államokban voltak ugyan eddig is törekvések arra, hogy az élővilág természetes egyensúlyához szükséges nagyragadozót visszatelepítsék természetes élőhelyeikre, de a coloradói észlelés azt mutatja, visszatérnek azok maguktól is, ha van hova.

(a Positive News cikke nyomán)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Nézd meg az anyját, vedd el a lányát? Gracie édesanyja Penthouse-modell volt…

Tudományos eredmények mozdítják előre az ártalomcsökkentést

További cikkeink a témában