Jó meccs volt. Se. A csapatok pöcsöltek, vagyis csak tapogatózás ment, vagy mondhatnánk azt is, hogy kimaxolták a taktikai csata fogalmát. De igazából egyik fél sem mert túl nagy kockázatot vállalni. A középpályán ment leginkább az adok-kapok, és egy-két helyzetet és a gólokat leszámítva a játék annyira unalmas volt, hogy a nézők többször is fütyültek.

Sokáig a meccs legizgalmasabb jelenetének Florenzi akrobatikus mentése számított. Mondjuk az elég menő volt:

Aztán végre történt is valami úgy igazán. Gomez az oldalvonalról adott egy zseniális passzt Hectornak a tizenhatoson belülre, aki beszenvedte valahogy a kapu elé, Özil meg érkezett és bevágott a 65. percben (1–0):

Gyorsan jött a válasz, a jó okos Boateng érthetetlenül kezezett a büntetőn belül, a bíró meg befújta a tökjogos tizenegyest, a németek sem vitatkoztak. Bonucci odaállt, Neuer vetődött, de gól lett belőle (1–1):

Hála az égnek, a csapatok aztán csak kibekkelték a második félidőt is, a hosszabbításban akadt néhány alibi helyzet, de így is inkább az az érzése volt az embernek, hogy mindkét fél duplán a tizenegyespárbajra játszik.

És végül össze is jött a hőn áhított tizenegyespárbaj: Zaza, Pelle, Bonucci és Darmian is kihagyta, a másik oldalon pedig csak Müller, Özil és Schweinsteiger volt a bűnös, vagyis a németeké az elődöntő, ahol a Franciaország–Izland párharc győztesével játszanak, a másik ágon Portugália–Wales meccs lesz a döntőért.

Szóval még jó, hogy volt egy Wales–Belgium meccs, mert így az eddigi három Eb-negyeddöntőből volt legalább egy igazán jó.

Németország–Olaszország 1–1* (0–0)
Gól: Özil (65.), ill. Bonucci (78. – tizenegyes)

*Tizenegyespárbaj: 6–5

(Fotó: AFP)

Eközben még javában tart az Eb, igaz már nélkülünk. Azért nézed? Fogadsz is? Kéne.