A tunyulásnak vége, ha befejezted a Player átböngészését, akkor neki is foghatsz a mozgásnak. Erősítés, zsírégetés, formában tartás a fegyencedzéstől a súlyzós edzésig.
A lehetetlen nem létezik!
A testedzésben a lehetetlen valóban nem létezik. Ebben a világban nagyon messzire lehet jutni, legyen szó akár saját testsúlyos, akár súlyzós edzésről. Könnyen megeshet, hogy magunk lepődünk meg leginkább az eredményeken. Aranyszabály, hogy ebben a műfajban csak akkor érhetjük el azt, amit akarunk, ha tudjuk, mi az, tehát célokra van szükség.
Kezdők számára egyszerű a képlet: testünk a fizikai aktivitás hatására bármilyen terhelésre fejlődéssel, erősödéssel válaszol. Ez az edzés elkezdésekor nagyon látványos lehet, attól függetlenül, milyen módszerekkel stimuláljuk az izmokat. Egy zöldfülű az első év alatt akár tíz kiló izmot is felpakolhat a testére. Később azonban a fejlődés lelassul, a holtpontok után végül bekövetkezhet a rettegett stagnálás. Ennek könnyen elejét vehetjük, ha mindjárt az elején célokat tűzünk ki, ezeket pedig a megfelelő módszerrel támogatjuk a kellő hatás érdekében.
Érdemes hosszú távú, egy vagy akár több évre szóló célt kitűzni, de ugyanilyen fontosak a rövidtávú edzéscélok is, hogy ezek mentén lépéstől lépésre haladjunk a távlatiak felé. De milyen módszerhez nyúljunk? Egyáltalán, mi legyen a cél? Nagy bicepszet akarunk vagy talán kockás hasat? Elengedhetetlen, hogy kiindulásként feltegyük magunknak a kérdést: miért edzünk? Ezt feltétlenül tudatosítanunk kell. Minél pontosabb képünk van arról, mit szeretnénk elérni, annál nagyobb esélyünk van a sikerre, annál könnyebben megtalálhatjuk célunk elérésének módját, és ezzel arányosan a kudarc esélye is csökken. Fogyni akarunk? Izmosodni? Az erősödés vagy a látvány a fontos számunkra? Esetleg egy másik sportág, harcművészet mellett erősítünk, hogy növeljük annak hatásfokát? Vagy az egészség megőrzése a cél?
Mint az élet egyéb területein, a testmozgásban is a megalapozás a legfontosabb. Minél stabilabb alapot építünk, annál messzebbre juthatunk a későbbiekben. Ennek során számos buktatóval találkozhatunk, melyekből tanulnunk kell. A testépítésben például típushiba, hogy a teljesen kezdők kritikátlanul átveszik a profi óriások, bajnokok edzésterveit. Egyből kábeles keresztezéssel kezdenek és körmönfont izolációs gyakorlatokkal, holott képtelenek a saját súlyukat kinyomni fekve, vagy éppen felemelni a földről. A legokosabb az alapgyakorlatokkal kezdeni, ezekben erősödni.
Vannak okosan körülhatárolt erőstandardok, ezek iránytűként szolgálhatnak, hol is tartunk valójában guggolásban, elemelésben, állva és fekvenyomásban. A saját testsúlyos, kettlebelles és sportágspecifikus edzésben is ésszerű, ha hasonló viszonyszámokban gondolkodunk. Az összevissza edzés, a terv nélküli gyúrás egyenes út a stagnáláshoz, kudarcélményhez, ami könnyen a mozgás abbahagyásához vezethet.
Egy cél jobb, mint kettő
A másik tipikus hiba az egyoldalúság. Ne csak a felsőtestet eddzük, kezeljük a testet egységes egészként, mozgassuk meg valamennyi testtájunkat! Így már idejekorán elejét vehetjük a csak nagyon nehezen korrigálható aszimmetriáknak, egyenetlenségeknek.
Minél több célt tűzünk ki, annál nagyobb lesz a kerülőút, energiánk, figyelmünk elaprózódik, és ezzel arányosan a fejlődés is lelassul. Ha már bírunk némi alappal, esetleg kiegészítésként, sportágspecifikusan végzünk edzésmunkát, a megfelelő célok kitűzése érdekében jó vezérfonalat jelentenek meglévő gyengeségeink. Bizonyos érettséget kíván, hogy tudatosítsuk hibáinkat, tökéletlenségünket és ne csak erős oldalunkat hangsúlyozzuk, hanem nézzünk szembe magunkkal. A CrossFit komplex és átfogó rendszerében az atléták éppen ezt teszik, hiányosságaik mentén fejlesztik önmagukat.
Ahogyan az élő erőemelő legenda, Louie Simmons, a Westside Barbell atyja mondja: „A gyakorlatok, amiket gyűlölsz, és amikkel szívsz, mindig azok a gyakorlatok, amelyek erősebbé, gyorsabbá és nagyobbá tesznek.” Ezek leküzdésén kell dolgozni, mert ebben van a fejlődés leggyorsabb lehetősége. Ki a komfortzónából!
(A cikkben szereplő képek a 360 Gymben készültek. Fotó: Tóth István)