A nyári focipiac legnagyobb vesztese a Barcelona volt, semmi kétség, hatalmas tasliba szaladtak bele. A vezetőség impotenciája meg az elnök állásába kerülhet. A drukkerek legalábbis ezt szeretnék.
Spanyolországban szeptember 1-e éjfélig lehetett igazolni, addig reménykedhettek a drukkerek, hogy a Barcelona vezetősége képes tető alá hozni még azt az ígért kettő, de minimum egy igazolást. Aztán felkeltek 2-án és semmi. Kiderült, hogy pont olyan impotens a vezetés, mint amilyennek tűnik már egy ideje.
Mert az idei nyár óriási bukás, látványosan nagy, de már évek óta gondok vannak – lásd a védelem, melyet képtelen megerősíteni, Samuel Umtiti D-verzióként jött, és ugyan baromira bevált, de kicsit mivel nem őt akarták, mondhatjuk, hogy mázli.
Mert mi is volt az idei nyár célja azután, hogy Neymar-ügyben csúnyán rácsesztek?
- 1. Pótolni a brazilt, és ehhez legalább két támadót meg kell szerezni, 1v1-ben nem igazán helyettesíthető
- 2. Megerősíteni a védelem jobb oldalát egy valódi szélső védővel
- 3. Kreativitást hozni a középpályája, és Iniesta helyettesét kinézni, megszerezni
- 4. Mélyíteni a keretet
- 5. Kihajítani a nehezékeket, megszabadulni a felesleges, nehéz szerződésektől
És mi valósult meg ebből?
1. Pótolni részben sikerült, a fiatal francia támadót, Ousmane Dembélét sikerült elhozni Dortmundból egy halom pénzért, ám a másik célpont, Philippe Coutinho maradt Liverpoolban. Ezen a fronton több vereséget is mért az angol klub a Barcára: egyrészt minden ajánlatot elutasított, majd állítólag az utolsó órákban 200 millió euróért adta volna. (Annyiért nem kellett. A 'Pool tagadja.)
Másrészt elkövette azt az amatőr hibát a vezetés, hogy Coura figyelve, csak oda koncentrálva az összes többi kiszemeltről lemaradt. Persze sokat kértek Lemarért, Dybaláért és Griezmannért is, de kapkodás volt ekkor már, miközben pl. Mahrez szeretett volna jönni és drága sem volt annyira, de valamiért ő sem; Di Maríára meg ugye nem maradt idő.
A támadósor így elképesztően hiányos, mert bár a minőség még ott van (Messi, Suárez, Dembélé), ám ha Suárez kiesik, akkor nagy a zűr, mert Paco Alcácer tökéletesen alkalmatlan bármire.
2. Ez pipa, Nelson Semedót gyorsan megvették.
3. Ezt részben sem oldották meg, sem kreatív, sem támadó középpályás nem jött, gyakorlatilag érdemi előrelépés nem történt. Marco Verrattira fókuszáltak, de semmi esélyt sem adott a PSG, sőt most azt olvasni, hogy Emery kikotyogta: „Verratti szeretett volna a Barcához igazolni, de a Barcelona soha nem tett érte hivatalos ajánlatot.”
Jean Michaël Seri Xavi ajánlásával érkezhetett volna, a Nice elefántcsontparti irányítója sírva könyörgött csapatának, hogy engedjék el, ám egy ponton megállt ez a transzfer is. Seri szerint a nizzaiak felrúgták a megállapodást és többet kértek, a Barca meg sarkon fordult.
Hab a katalán krémen, hogy Dani Ceballosról úgy maradtak le, hogy egyúttal a legnagyobb riválisé is lett. Profi munka.
4. A fentiek után nem meglepő, hogy ez sem sikerült, egyedül Paulinhóval sikerült a középpályás rotációt növelni, de nem a brazil volt az, akire igazán szükség volt. Elől Deulofeuval lettek többet, ha Dembélét Neymar alternatívájának tekintjük. Semedo érkezésével Sergi Roberto a középpályás vérkeringésbe tud bekapcsolódni, de azért nem egy Iniesta, de még csak nem is Verratti.
5. Ez sem jött össze maradéktalanul, bár még lehet javítani egy picit, mert Arda Turan leléphet a Galarasarayba, van rá egy hete. Mathieu, Munir és Douglas ugyan elment, ami siker, de például André Gomest hatalmas meglepetésre vitték volna többen is (Tottenham, West Ham, Juventus), mégse adták el. Pedig ha valakire, rá nincs szükség. Ahogy Xavi mondta, „nem illeszkedik a Barcelona rendszerébe.” Sergi Sampert és Marlont kölcsönadták.
Következmények?
Ha jól végignézed, akkor gyakorlatilag csak a jobb oldali védelem rendberakása sikerült, az összes többi kudarc. Ezek után némi gerinccel a hátban elindulhatna egy alapos lemondási hullám, ám erre Albert Soler igazgató úr ennyit mondott:
„Nem mond le senki. Csak abban az esetben tennénk ilyet, ha hibáztunk volna. De nem hibáztunk.”
Gyanús, hogy vannak magyar felmenőik.
Mindeközben a Benedíto vezette ellenzék hivatalosan benyújtotta a bizalmatlansági indítványt a Bartomeu-elnökség ellen. Ergo a pártoló tagság még ebben a hónapban szavazni fog arról, hogy legyen-e előrehozott elnökválasztás. Márpedig ilyen nyárral a hátuk mögött jobb lenne inkább maguktól lelépni, mint belenézni egy csúfos vereségbe.
A rosszabb hír Barcelonában, hogy Leo Messi még mindig nem írta alá a hosszabbítást, és egy ilyen átigazolási szezon nem is fogja erre ösztönözni. Hacsak nem fogja felhasználni a dedikálását egy Bartomeu-ellenes kampányban. Vagy ő, vagy én.
Bartomeu nem nyerhet.