A tenisz legnagyobbja két éve járni is alig tudott, mégis visszatért a csúcsra. Nem csoda, hogy vakon bízik Pierre Paganiniben, az egyetlen edzőben, aki a kezdettől tagja a stábjának.
Roger Federerre már végképp elfogytak a jelzők, de jobban belegondolva ez logikus is, mert férfi teniszező még sosem jutott idáig: a hétvégi AusOpen óta hússzoros Grand Slam-győztes. Talán a szurkolói aranyköpés foglalja össze legjobban a helyzetet: Mozart a zene Federerje. De még a svájci zseni sem egyedül ért el mindent.
Az egyetlen örökös stábtag
Federer az AusOpenen nyilatkozott arról, hogy az edzéseken sokszor viszi a lendület, dolgozna tovább, de a stábja rászól:
végigcsináltad a programot, nagyon jó edzés volt, egészséges vagy, úgyhogy ennyi elég, fejezzük be.
Tavaly év végén pedig úgy nyilatkozott a bázeli mester, hogy „egyértelműen neki köszönhetem, hogy most itt tartok”. A mondat rejtett alanya Pierre Paganini erőnléti edző, aki fiatalon atletizált, majd focistákkal akart foglalkozni, végül mégis a tenisz egyik megkerülhetetlen alakja lett, még ha nem is feltétlenül a nagyközönség számára.
Paganini 17 éve tagja Fed stábjának, senki más nincs mellette ilyen hosszú ideje, ennek ellenére mindössze két GS-győzelmét látta a helyszínen: az egyetlen Roland Garros címét, illetve a tavalyi wimbeldoni győzelmét.
A tavalyi év egészen hihetetlenül alakult: Fed előtte öt éven át nem nyert GS-t, és olyan nagyon nem is várták már tőle. Erre megnyerte az AusOpent, majd miután kihagyta a teljes salakos szezont, Wimbledont is behúzta, nyolcadszor. Paganini mélyen átélte a wimbledoni győzelmet, hazafelé a reptéren mégsem a döntő képei peregtek a retináján, hanem az a rengeteg meló, amit Federer a kameráktól távol elvégzett, hogy visszajusson a csúcsra.
2016 februárjában Fed még csak lábadozott a térdműtétjéből. „Két hétig dolgozott a gyógytornászával, majd amikor elkezdtük a fitnesz edzéseket, olyan feladatai voltak, mint például kocogni öt métert, aztán hátrafelé sétálni.
Mintha újra tanult volna járni. A világ legpozitívabb személyiségének is kételyei támadtak időnként, hogy képes lesz-e valaha is újra a profi teniszre.”
Fed fél évig nem tért vissza a tourra – amikor viszont igen, olyat produkált, amit senki nem várt tőle. Pillanatnyilag az utolsó öt GS-ből hármat megnyert, és az 1968 óta tartó Open-korszak kétszáz GS-ének a tíz százalékát egymaga nyerte meg.
Csak tenisz
Federer 14 évesen találkozott először Paganinivel, amikor megérkezett a Svájci Nemzeti Edzőközpontba, majd amikor 2000-ben összerakta az első saját stábját, meghívta az erőnléti edzőt is. Eleinte a változatosság kedvéért más sportokat is kipróbáltak, Fed kosarazott is, ám ma már csak a teniszre optimalizált, változatos feladatokat végeznek.
„Számos képességre szükség van a teniszhez, de vannak speciális elemek – magyarázza Paganini. – Például tízből kilenc ütésnél az első három lépésnél kell gyorsnak lenni, ezért erre különös hangsúlyt fektetünk. A sebesség itt teljesen mást jelent, mint a százas síkfutásnál. Óriási szerepe van a reakcióidőnek, plusz koordinált mozgással kell gyorsnak lenni, méghozzá nagyon sokszor meccsenként. Rog képes erre jóval 30 fölött is.”
„Hihetetlen fegyelemmel dolgozik, és az egész élete, a filozófiája a tenisz körül forog. Már húszévesen is megtette, amit csak tudott egy hosszú karrier érdekében”,
ezért figyelte a teste jelzéseit, szüneteket iktatott be, az utóbbi években pedig kevesebbet edz, ha csak egész kicsivel is.
Azt hinnénk, Fed tökéletes állapotához mindenféle teszteket igénybe vesznek, pedig nem; meghökkentően egyszerű a módszerük. Federer bármit megtesz, amit Paganini kér,
„mert tökéletesen bízom benne. Az edzései élvezetesek, csak követem a ritmusát, és kész. Teszteket sem végzünk, Pierre látja, jól mozgok-e, esetleg túl gyorsan, túl lassan, satöbbi. Óriási része van a sikereimben.”
A hatvanéves Paganini reméli, az új generáció tanul a példájukból, ő maga viszont már nem foglalkozna velük. „Az én koromban már csak a következő szezonig tekintek előre. Nem tervezek hosszú karriert, inkább örülök, hogy találkoztam Rogerrel. Ez a lényeg, ennyi elég.”