Mivel az opciós harmadik üléssorral rögtön hétszemélyessé tud válni, a nagycsaládosok igényelhetnek hozzá állami támogatást, és az a 2,5 millió barátibbá teszi az árát, ami az egyik legvonzóbb lehet benne (persze ez is erősen relatív). Nyilván amellett, hogy van rajta egy Merci-jel, meg van mögötte egy erős német PR, egy jól csengő név.

A Mercedes most ezzel egy izgalmas vállalkozásba kezdett: nem arra törekedett, hogy hozza a tőle elvárható kényelmet és luxust, inkább egy praktikus és megfizethetőbb darabot dobott piacra.

Mi az alapváltozatos dízelt kaptuk tesztelésre, vagyis nem akartak minket mindenáron levenni a lábunkról, erős hendikeppel indított a fehér GLB. Nem is tudott nyerni, de nem biztos, hogy ez az autó hibája, valahol az igényeim nem találkoztak az ő kínálatával. És az sem segített, hogy előtte teszteltem a Sorentókat és a Highlandert, amik kenterbe verik.

Nem volt meg a kémia közöttünk, ami ugye első látásra kialakulhat, nekem nem jött be a formája, kicsit bumfordi, nem sikerült a legszebbre, de persze ez teljesen szubjektív. A B Mercik amúgy se arról híresek, hogy meseszépek és fényűzőek, és itt a praktikum eleve megölte az esztétikumot: szélesebbre kellett húzni és növelték a tengelytávot is, hogy legyen hely bőven, de mégse legyen gigantikus – ettől lett ilyen szögletes.

De legalább belülre belecsempésztek némi G-életérzést. Na nem a kényelemmel, a műbőr ülés hatalmas csalódás, meglepően kényelmetlen, az én húszéves C Mercim ezerszer komfortosabb ennél, cserébe tizedannyiba kerül. Mondjuk legalább mindennek van hely, a könyöklőre még Fekete László erősember karja is kényelmesen felfér.

Persze a G-s műszerfal zsiványul mutat, és oké, hogy felármentesen csupán 7-7 colos digitális műszerblokkot és központi kijelzőt kapunk, ráadásul gyári navigáció nélkül, de azért így is jól mutatnak meredeken a kerek befúvók fölött. Ez a része erősen mercis. Az már kevésbé, hogy ez egy méretes műanyag tokba van illesztve, ami lehangoló. Az még inkább, hogy szinte minden kopogós műanyag, ami egy Mercedes esetében kellemetlen, ennyi pénzért futhatná valami minőségibb anyagra is.

Egyébiránt kissé csalóka az alapverzió, mert azért így sem spórolták ki belőle az extrákat, kulcs nélkül lehet indítani, hűti-fűti az ülést, kapunk tolatókamerát, aktív vészfékasszisztenst, sávtartót, okostelefon-integrációt és tempomatot is.

Ez az egyedi SUV az A-osztály padlólemezére lett felhúzva és egy 116 lóerős dízelmotor hajtja. A dízelség jelensége számomra már lassan értelmezhetetlen, ez a jószág is jobbat érdemelne, de nem mondhatom, hogy nagyon vergődött volna. A 280 Nm nyomaték elég volt, hogy húzzon alacsony fordulaton is, meg hát nem is arra készült, hogy izgalmat hozzon az életünkbe. A dízelség és a nem túl nagy erő miatt okosan fogyaszt, bár ehhez érdemes huzamosabb ideig használni, mi fotóztunk egy 13 fölötti fogyasztást, de az hosszabb távon megfelezhető.

Hely bőven van mindenkinek és mindennek, én nem vagyok mérvadó a 172 centimmel, de mindenki más is kényelmesen elfért, és a cuccoknak is bőven van tér: az öt ülés mögött 570 literes, azokat ledöntve 1805 literes a raktér, szóval lehet rekesszel venni a sört a Lidlben.

Az olcsóság meglehetősen relatív, nézzük úgy, hogy egy Mercedeshez, és egy hétüléseshez képest a 15 millió forint körüli összeg elmegy. Kiváltképp úgy, hogy az új modellekhez már jár egy vezetéstechnikai tréning, valamint 4 év vagy 120 000 km garancia ingyenes karbantartással.

Én mondjuk Sorentót vennék, de azon nincs ott a híres csillag, ami sokaknak fontos.

(Fotó: Tóth István)