Duna nálunk is van, ilyen bio-csomagolóanyag viszont csak Bécsben.
Az utóbbi években megnövekedett a vízinövények előfordulása a Dunában. Ezek a növények mindössze négy hét alatt kétméteresre is megnőhetnek, ezért rendszeresen irtják őket. Csak Bécsben tizenhét speciális hajó dolgozik márciustól októberig, hogy a víz alatti növényzet nyírásával biztosítsák a zavartalan dunai fürdőzést és kordában tartsák a burjánzó, hínárszerű növényeket.
Alsó-Ausztriában és Bécsben ez évente több ezer tonna biomasszát eredményez, amelyet jelenleg komposztálnak. A Bécsi Agrártudományi Egyetem, a BOKU kutatói azonban rájöttek, hogy ezek a növények kiválóan alkalmasak csomagolóanyag előállítására. Az első prototípusok – gyümölcsök egyszer használatos csomagolása és komposztálható edények – máris nagyon ígéretesek. A hínárnövények nagy előnye, hogy olyan helyi bioerőforrást képviselnek, amely belátható időn belül valószínűleg nem fogy el. A kutatócsoport jelenleg környezetbarát feldolgozási módszereken dolgozik, hogy
a vízinövényeket lebomló csomagolóanyagok, eldobható tányérok vagy csészék előállításához is lehessen használni.
A makrofiták érdekessége, hogy botanikai keresztmetszetük hasonló a növényi gyökerekhez: erősek, és ligninhez hasonló biopolimerek alkotják őket, ezenkívül proteinben gazdagok, a csomagolás gyártása során keletkező melléktermék pedig akár műtrágya is lehet a jövőben. Szintén lehetséges a növények erjesztése biogáz előállításához – ezt egyébként már tesztelték is. A kutatók célja a vízinövényektől a felhasználható csomagolásig tartó folyamat további optimalizálása, valamint a melléktermékek felhasználásának bővítése.
Ez is érdekelhet:
Klímabarát lesz a saját mézet termelő bécsi Duna-sziget, a fűnyíró bárányok maradnak
Növénynek, állatnak, embernek és a környezetnek is jobb lesz.
(Forrás: Bécs Város Külképviseleti Irodája, fotó: BOKU)
