Minden élőlénynek rossz a műanyagszennyezés, de vannak fokozatok.
A mangrovék 54 százaléka húsz kilométeres távolságban van olyan folyótól, amely évente több mint egy tonna műanyagszemetet juttat az óceánba, különösen a délkelet-ázsiai mangrovékat fenyegeti a műanyagszennyezettség. A Bergeni Egyetem és a GRID Arendal kutatószervezet közös jelentése az első értékelés, amely a partmenti környezet folyókból származó műanyagszennyezettségét vizsgálja.
A folyók által a tengerekbe, óceánokba hordott műanyagszemét nagy része a partvidék mentén elakad, egyes partvidéki térségek azonban több szemetet ejtenek csapdába, mint mások. A kutatók a partvidéki ökoszisztémák térképét egyeztették a folyókból származó és a tengerekbe kerülő műanyagszemétről szóló legaktuálisabb információkkal, hogy kiderítsék, mely partmenti területek a legveszélyeztetettebbek a szárazföldről érkező műanyagszemét miatt.
Eredményeik szerint
a folyók deltájába kerül a folyókból származó műanyagszemét 52 százaléka, holott a deltavidékek csak a globális partvidékek egy százalékát alkotják. A sziklás partok viszont a hulladéknak csak hat százalékát fogják fel, holott ezek a vidékek teszik ki a globális partvidék 73 százalékát.
A tudósok megvizsgálták a korallzátonyok, a tengeri füvek és a szikes mocsarak veszélyeztetettségét az évi egytonnányi szemetet a tengerekbe öntő folyók által. A mangrovék a legveszélyeztetettebbek: 54 százalékuk legalább egy nagyon szennyezett folyó közelében terül el. A korallzátonyok a legkevésbé, csupán 17 százalékuk van egy ilyen folyó húsz kilométeres közelségében.
Délkelet-Ázsia a leginkább érintett terület a világon: korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy a műanyagszennyeződés 86 százaléka ázsiai folyókon keresztül jut az óceánokba, ez a fő oka annak, hogy a délkelet-ázsiai mangrovékat ennyire veszélyezteti a műanyagszennyezettség.
A délkelet-ázsiai korallzátonyok szintén jóval veszélyeztetettebbek a tengeri műanyaghulladék által, bármely más területen lévő korallzátonyok. Eközben úgy tűnik, az ausztráliai koralloknak sikerült megmenekülniük a műanyagszennyeződéstől.
De mi az a mangrove?!
A mangrove életmódú fák part menti övezetben élnek, egyszerűsítve mocsári erdőknek is nevezhetjük – így már érthető, miért hat rájuk közvetlenül a vízbe kerülő hulladék, így a műanyaghulladék is.
Ez is érdekelhet:
20 ezer négyzetméter világító szántóföld olyan, mint az agrárszektor Alice Csodaországában
Ha csak lenyűgöző lenne, akkor is szeretnénk, de még haszna is van.
(Forrás: MTI)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
