Világszerte elterjedt védekezési forma, hogy véralvadásgátló rágcsálóirtó szerekkel próbálják gyéríteni a kártevőket a mezőgazdasági területeken vagy lakóterületek környékén. A sokszor szabálytalanul kihelyezett, például a felszínre kiszórt mérgek a rágcsálókat fogyasztó állatokra is súlyos veszélyt jelentenek, köztük ritka és veszélyeztetett ragadozóemlős- és ragadozómadár-fajokra is.

Hazai kutatók főleg járműgázolás miatt elpusztult molnárgörények és közönséges görények májmintáiban vizsgálták különböző rágcsálóirtó szerek koncentrációját. A STOTEN nevű tudományos folyóiratban publikált kutatásban a Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) két munkatársa, Pirger Zsolt kutató és Lanszki József társ-témavezető vett részt, Szapu Julianna doktorandusz, megosztott elsőszerző (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Cserkész Tamás (Magyar Természettudományi Múzeum) megosztott elsőszerző és társ-témavezető, illetve Kiss Csaba (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) kutató mellett. A molnárgörények esetében hasonló vizsgálat még nem készült, míg a közönséges görényeknél ez volt az első Közép-Európában.

A vizsgált májminták 46 százalékában találtak valamilyen szermaradványt, számos esetben többfélét is.

A molnárgörényekben magasabb koncentrációértékeket mértek, míg a közönséges görényekben többféle méreg maradványa halmozódott fel. A felhalmozódás a környező területek népsűrűségével emelkedett, míg a természeti területek (pl. gyepek, vizes élőhelyek, erdők) kiterjedésével mérsékeltebb volt. A mintaértékű felmérésben most a görényfajokat vizsgálták, de ez nem jelenti azt, hogy csak ezeket a fajokat érinti a másodlagos mérgezés problémája.

Lanszki József, a HUN-REN BLKI kutatója elmondta: aggasztó, hogy különösen a manapság használt, az elsőgenerációsoknál sokkal erősebb második generációs rágcsálóirtók már kis mennyiségben is letálisak, azaz a ragadozók szervezetébe jutva vagy azonnali pusztulást okoznak, vagy nagymértékben hozzájárulnak a korai elhulláshoz. A véralvadásgátlók hatására romlik a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképessége, de mozgáskoordinációs problémákat is okozhatnak (emiatt is eshetnek gyakrabban járműgázolás áldozatául), illetve csökkenthetik a zsákmányszerzés sikerességét.

A házi kedvencek is veszélyben lehetnek, mivel nemcsak mezőgazdasági területeken, hanem lakóházaknál, közintézményeknél is gyakran kihelyeznek rágcsálóirtó dobozt, ráadásul sokszor felelőtlenül.

A kutatók ezek miatt is fontosnak tartják a környezetre káros szerek betiltását, vagy azok jóval kisebb mértékű és körültekintőbb használatát javasolják, mert csak így válhatnak az élővilág és az ember hasznára. Lanszki József szerint szintén aggodalomra adhat okot, hogy a szermaradványok ragadozókban, köztük a csúcsragadozókban is felhalmozódhatnak: egy német vizsgálat kimutatta, hogy vidrákban is találtak rágcsálóirtószer-maradványokat, noha a vizes élőhelyeken élő csúcsragadozó vidra közvetlenül nem találkozik mérgezett rágcsálókkal, és mérget sem fogyaszthat. Ezért idén a BLKI elkezdi az elmúlt két évtizedben talált elpusztult és begyűjtött vidrák májmintáinak vizsgálatát is, tehát a kutatás nem ért véget a görények elemzésével.

(Forrás, fotó: Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat)

Ez is érdekelhet: