De mi is az a címközvetítő iroda? Aki mostanában próbált albérletet találni magának Budapesten, annak ezt biztosan nem kell elmagyarázni, a Facebookon található különböző albérletkereső csoportok csak úgy zengenek az ilyen irodákról szóló negatív véleményektől és rémtörténetektől:

Na de ha ennyire nyilvánvaló, hogy lehúzásról van szó, akkor mégis miért folyamodna bárki is ehhez a megoldáshoz? Leginkább három okból:

• Egyrészt azért, mert a figyelmeztetés nem mindenkihez jut el.

• Másrészt mert időről-időre felbukkannak olyan emberek, akik szentül állítják, hogy címközvetítő irodán keresztül találtak lakást (egyébként erre is van magyarázat, és nem az, hogy ezek a kommentelők a címközvetítők fizetett bértollnokai, de erről majd később.)

• De főleg kétségbeesésből.

A budapesti albérletpiacon az utóbbi időben végbement változások nem igazán kedveztek a bérlőknek: a kínálat az Airbnb miatt jelentősen beszűkült, az árak elszálltak, így nem ritka, hogy valaki hónapokig tartó keresgélés után sem talál megfelelő lakást. Ebbe az egyre kilátástalanabbnak tűnő helyzetbe toppan be előrehozott télapóként a címközvetítő iroda, ami a nagyobb ingatlanközvetítő oldalakon meghirdetett mesés lakásokkal csalogatja magához a leendő kuncsaftokat.

A becserkészés két lépésben zajlik:

• Miután felhívod a telefonszámot, biztosítanak róla, hogy a lakás még elérhető, és a telefonszám megszerzéséhez semmi mást nem kell tenned, mint bemenni az irodába, és letenni az asztalra 7-8 ezer forintot.

• Majd mint egy figyelmességből megkérdezik, hogy milyen lakásokat keresel, és miután elmondtad a preferenciáidat, e-mailben kapsz tőlük egy listát, tele jobbnál jobb ajánlatokkal (persze telefonszámok nélkül).

Én például a következő levelet kaptam, tele vonzó ajánlatokkal, miután elárultam, hogy a belváros környékén keresek egy kisebb garzonlakást (mivel elég hosszú, ezért a levelet nem egyben raktam be, lapozni a jobbra nyíllal tudsz):

Kicsit túl vonzó ajánlatokkal, de elsősorban az volt a gyanús, hogy az e-mailhez csatolt, az állítólagos lakásokról készült fotók mind borzasztóan kicsik voltak, és nem igazán 50-60 ezer forintosnak tűnő lakásokat ábrázoltak. Egy gyors Google keresés aztán fényt derített a titok nyitjára:

a fotók nem a budapesti albérletekről, hanem milánói és franciaországi apartmanokról készültek.

Mivel nem tartottam kizártnak, hogy a Só utcában hirdetett lakásnak van egy tökéletes ikertestvére Milánóban, jobbnak láttam rákérdezni, hogy ők mit szólnak a megdöbbentő hasonlósághoz. Alig vártam a magyarázatot, ami majd végre helyre teszi a dolgokat, például hogy ezeket a lakásokat a bérlő legnagyobb megelégedésére patinás külföldi apartmanok alapján rendezték be, vagy ilyesmi.

Mondjuk a helyükben én egyszerűen kussoltam volna, majd elmúlik magától, de nagy meglepetésemre a levelemre már másnap érkezett válasz, rögtön kettő is, amiket most ide kopipésztelek, mert annyira gyönyörűek:

Összefoglalva:

• Az ingatlaniroda annyira hisz az ingatlanreferenseiben, hogy annak ellenére sem hiszi, hogy a képek külföldi lakásokról készültek, hogy a levelemhez csatoltam a képek eredeti forrását (ami többek között a Bedandbreakfast.eu és a Booking.com)

• Mivel eddig nem jelentkeztek ezek a problémák, ezért gyakorlatilag nem is problémák (vagy ha mégis, akkor nem tudom, hogy ezt miért érezték szükségesnek megemlíteni).

• És felderítőnek kell lenni ahhoz, hogy valaki tudja használni a Google képkeresőjét (ha te is csatlakoznál a felderítőkhöz, akkor jobb klikk egy tetszőleges képen->Kép keresése a Google segítségével, aztán gyere be elmondani a felderítők esküjét a szerkesztőségünkbe).

Nem sokkal később kaptam egy másik levelet is, amiben már sikerült egy fokkal normálisabb hangnemet megütni, csak sajnos tartalmilag ez is a bullshit kategóriába esett:

Tehát a lényeg: miután az iroda állítólag rájött, hogy itt valami nincs rendben, nem utána járnak a dolognak, hanem megadják az ügyfélnek az ingatlanreferens számát, derítse ki, ő, hogy mi van. Persze, végül is én vagyok a felderítő.

Felhívtam, kicsöngött, nem vették fel, ezt megismételtem háromszor, aztán hagytam a francba, és inkább bementem a szóban forgó irodába, hogy kifizessek nekik 6500 forintot, mert néhány (száz) vélemény, meg néhány lopott kép alapján mégsem lehet csak úgy megbélyegezni valakit.

Itt kezdett igazán érdekessé válni a dolog, hiszen az e-mailben ígért dolgokról, mint hogy:

• olcsó, az igényeidnek minden szempontból megfelelő lakások tömkelege

• amelyeket lakásbemutatók mutatnak meg az érdeklődőknek

• és mivel a lakások bérbeadása ingatlanoson keresztül történik, így a szokásos két-három havi kaució helyett csak 1,5 havi kauciót kérnek

az elém tett szerződésben már szó sem volt.

Ezzel szemben kiderült, hogy

• küldenek valamilyen címeket

• amelyek valódiságáért semmiféle felelősséget nem vállalnak

Ezt pedig maradéktalanul teljesítik is, így aztán amit ezek a címközvetítő irodák csinálnak, az

tényleg nem átverés.

Csak éppen nem is az, amiben az utolsó szalmaszálként a címközvetítő irodához forduló ügyfelek reménykednek. Én például a pénz kifizetése után kaptam egy hét címből álló, kézzel írt listát, tele olyan kiadó lakások címeivel, amelyek többsége hetek óta fent volt a különböző ingatlankereső oldalakon, mellé pedig egy freemailes e-mail fiók belépési jelszavát, ahova naponta érkeznek a friss hirdetések.

A két nappal korábban kapott e-mailben belengetett lakásokkal meglepő módon még említés szintjén sem találkoztam, pedig a freemailes fiókban több napra visszamenőleg is meg tudtam nézni, hogy milyen lakások kerültek fel az utóbbi időben.

Ugyanígy nem jártam szerencsével, amikor az egyik albérletkereső oldalon az iroda ingatlanreferense által hirdetett, de a freemailes fiókban található címek között rejtélyes módon nem szereplő lakás után érdeklődtem.

Amikor az ingatlanos rákezdett volna a szokásos "jöjjön be az xy címen található irodába" kezdetű nótára, szóltam neki, hogy oda már regisztráltam, ezért akár meg is adhatná a telefonszámot. Ezt ő bemondásra elhitte nekem, és néhány visszahívással végül sikerült kiszednem belőle egy vezetékes telefonszámot - amit aztán nem vett fel senki, hiába próbáltam két napon keresztül folyamatosan hívni. Nem győztek meg, hogy ezek a hirdetések valóban létező lakásokat takarnak, és nem csak csaliként rakják fel őket a különböző ingatlankereső oldalakra.

Ami a címközvetítőket illető vádakból nem bizonyosodott be, hogy az általuk küldött címek között nem létező lakások is szerepelnek. A freemailes fiókban található számok közül többet is felhívtam találomra, és

valóban mindegyik létező, kiadó lakás volt.

Ez pedig éppen elég is lenne ahhoz, hogy a címközvetítők munkáját hasznosnak tekintsük, mondjuk olyan emberek számára, akiknek nincs idejük minden nap végigzongorázni az ingatlankereső oldalakra frissen felkerült hirdetéseket. Csak hogy ezzel is van legalább két, elég nagy probléma:

• Egyrészt, a freemailes fiókban található hirdetéseket erősen megcsonkítják az eredeti (tehát az ingatlankereső oldalon megtalálható) hirdetéshez képest. Emiatt sokkal többet kell telefonálnod, hogy megtudj olyan információkat, amelyek alapból nyilvánosak, vagyis egy csomó pénzt fogsz elkölteni telefonálásra teljesen fölöslegesen.

• Másrészt, a lista erősen hiányos, közel sem kerül fel rá az Ingatlan.com-on, Albérlet.hu-n, Jófogáson, és más oldalakon megjelenő összes hirdetés. Így aki pusztán a címközvetítőre hagyatkozik, az

nem csak, hogy nem fog exkluzív, mások számára elérhetetlen ajánlatokat kapni, de jó eséllyel még azoknak egy részéről is lemarad, amik egyébként jók lennének neki.

Ahogy a fentiekből kiderül, a címközvetítő irodák ügyesen elkerülik, hogy a tevékenységük bármilyen jogszabályba ütközzön, így a fogyasztóvédelem sem tud ellenük hatékonyan fellépni. Az NFH-tól a megkeresésemre elmondták, hogy természetesen tudnak a jelenségről, ám tenni ez ellen legfeljebb akkor tudnak, ha a címlistában nem valós hirdetések szerepelnek.

Az első lépés ilyenkor is az ügyfélé, akinek bejelentést kell tennie az illetékes kormányhivatal fogyasztóvédelmi egységénél, és ezzel együtt érdemes visszakövetelnie a pénzét az irodától.

Emellett azt is jó tudni, hogy az aláírt szerződésben hiába veszed tudomásul, hogy az iroda nem vállal szavatosságot az adatok megbízhatóságáért, a polgári jog értelmében ilyet nem csinálhatnak, vagyis ha a címlistában lejárt címek vannak, akkor szintén teljes nyugalommal követelheted vissza a befizetett pénzedet.

Igazán hatékonyan fellépni az ilyen irodák ellen viszont csak maguk az albérletkeresők tudnának.

Ahogy arra levelében a fogyasztóvédelem is felhívta a figyelmet: a bevett gyakorlat szerint az ingatlanosok szolgálatsásaiért az albérletet kiadók fizetnek, nem pedig az albérletet keresők. Ennél fogva az albérletpiacon élősködő címközvetítők megfékezéséhez semmi mást nem kéne tenni, mint messziről elkerülni az olyan irodákat, akik az albérletkeresőktől próbálnak meg pénzt beszedni bármilyen jogcímen.

(Nyitókép: AFP)