Az antibiotikum-felhasználás 65 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget.
A nemrég elvégezett nemzetközi kutatás eredményei szerint pedig az alacsony és közepes jövedelmű országokban
összességében 114 százalékkal, ezer emberre vetítve 77 százalékkal nőtt napi szinten az antibiotikum-felhasználás a vizsgált időszakban
– bár az utóbbi mutató részben a népességnövekedés számlájára is írható. Szóval nem állunk jól.
Egyébként a penicillin 1928-as felfedezése hatalmas mérföldkő volt az emberiség történetében. A baktériumtörzsek ugye idővel egyre inkább rezisztenssé váltak a penicillinre – amely egyrészt egy természetes evolúciós „válasz” volt részükről, másrészt pedig a napjainkban alkalmazott felelőtlen, indokolatlan és túlzott antibiotikumkúra eredményének is tekinthető. És hiába is dobtuk csatába az újabb és újabb antibiotikumokat, idővel egyre rezisztensebb baktériumtörzsek jelentek meg. A tudósok az elmúlt években találkoztak már gyógyíthatatlan tripperrel, szuperbaktériummá váló E.colival, ellenálló szalmonellával, és számos más, ismert kórokozó felturbózott változatával.
Egyes szakértők szerint jelenleg a szuperbaktériumok az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázatot jelentik a világon.
A veszélyeket az is jól tükrözi, hogy az antibiotikumrezisztencia évente 700 ezer ember haláláért felelős a világon, és a folyamat idővel odavezethet, hogy a legáltalánosabb fertőző megbetegedésekre sem lesz már hatékony gyógyszer.
Bővebben a témáról:
Óriási orvosi áttörés küszöbén állunk – csak jó volna, ha végre felnőnénk a feladathoz
Ez az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázat jelenleg a világon, és úgy tűnik, hosszú évek után végre ismét nyeregben lehetünk.
