Az Egyenlítő két oldalán lévő trópusi égövi területek olyan régiókká válhatnak, melyek már túlvannak az emberi alkalmazkodóképesség határain.

Ha nem sikerül a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti korhoz képest 1,5 Celsius-fokban korlátozni, az Egyenlítő két oldalán lévő trópusi égövi területek olyan régiókká válhatnak, melyek már túlvannak az emberi alkalmazkodóképesség határain.

Az ember testhőt szabályozó képessége a környező levegő hőmérsékletétől és páratartalmától függ; a testünk maghőmérséklete viszonylag stabilan 37 Celsius-fokon marad, míg a bőr hűvösebb, hogy a test belső részeiből a hőt elvezesse.

Bizonyos hőmérséklet és páratartalom felett azonban a bőr hőmérséklete megemelkedik, és nem képes hűteni a testet, aminek halálos következményei lehetnek.

„Ha túl magas a páratartalom, testünk nem képes hűteni magát izzadás révén. Ezért olyan fontos a páratartalom figyelembevétele egy adott hőmérsékletű helyszín élhetőségének vizsgálatakor. A magas maghőmérséklet veszélyes, vagy akár halálos is lehet” – mondta Csang Ji, a Princeton Egyetem kutatója, a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent kutatás vezetője.

Melegebb hőmérsékleten a testünk hűtése kizárólag a bőr felszínén keletkező izzadságcseppek elpárologtatásával lehetséges. A lehető legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyet víz párologtatásával a levegő adott körülményei között el lehet érni, wet bulb hőmérsékletnek (WBT) hívjuk. (Azért wet bulbnak, vagyis nedves izzónak, mert kiszámításához a hőmérő higanyt tartalmazó üveggömböcskéjét nedves szövetbe burkolták, így utánozva az emberi szervezet bőrön keresztül folyó párologtatását és hűtését.)

Százszázalékos relatív páratartalom esetén a WBT hőmérséklete megegyezik a levegő hőmérsékletével, mivel több víz nem párologhat el, ezért hűteni sem lehetséges így.

Ha a hőmérséklet és a relatív páratartalom kombinációja elér egy bizonyos szintet, akkor a test az izzadással már nem képes megfelelően lehűlni. Különösen akkor, ha a test fizikailag aktív, nagyon sok felesleges hőt termel, amelyet nem tud leadni rossz WBT-körülmények között, ez pedig gyorsan hőgutához, akár halálhoz is vezethet.

A világ hőmérsékletének emelkedését 1,5 Celsius-fokban kell korlátozni ahhoz, hogy elkerüljék a trópusi területek 35 Celsius-fokos WBT fölé emelkedését, ez ugyanis már káros az emberi szervezet számára. A trópusokon az 1,5 Celsius-fokos határ alatt is veszélyes körülmények alakulhatnak ki, a tanulmány ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy egyfokos WTB növekedésnek olyan káros egészségügyi hatásai lehetnek, mint több Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedésnek.

A világ népességének mintegy 40 százaléka él trópusi országokban, az arány azonban a globális populáció felét is elérheti 2050-re, mivel a régióban többnyire fiatalok élnek.

Ez is érdekelhet:

Mostanra az emberiség elpusztította vagy tönkretette a világ ősi esőerdőinek nagyjából kétharmadát

Itt az újabb bizonyíték, hogy túlzottan is beleavatkozunk a természetbe.

(Forrás: The Guardian, MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

A legszörnyűbb lakóközösség lakógyűlésére is elmegyünk Sophie helyett

További cikkeink a témában
Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!
Hirdetés