85 millió éves, kicsi, de a miénk.
Az első magyar dinoszaurusztojást pár milliméteres, 85 millió éves tojáshéjtöredékek sokoldalú vizsgálatával sikerült azonosítani. A leletet néhány éve találták meg a Veszprém megyei Iharkúton, de csak az idén sikerült igazolni véglegesen a maniraptora dinoszaurusz eredetét azokkal a kristályszerkezeti vizsgálatokkal, amelyeket egy dél-koreai kutatócsoporttal együttműködésben végeztek a tojáshéjtöredékeken.
Az iharkúti gerinces lelőhelyen húsz éve folynak ásatások, amelynek során több mint százezer leletet találtak. A sok ezer apró, néhány milliméteres tojáshéjszilánk az iszapolási munkák eredményeként kerültek elő. Ezeket vizsgálva tudták azonosítani később a megkövesedett, közel három centiméteres tojásmaradványt.
A késő kréta korú fosszilis tojáshéjtöredékek morfológiai, mikroszerkezeti és elemösszetételi vizsgálatát 2015-ben kezdte el egy főként magyar kutatókból álló csoport, munkájuk eredményeit 2017-ben publikálták. A tanulmányban – amely Prondvai Edina biológus vezetésével készült – a kutatók felvetették, hogy a tojáshéjleletek nagy többségét adó héjtípus kistermetű ragadozó dinoszauruszoktól, úgynevezett maniraptoráktól származott. „Ezzel a felvetéssel a tanulmány szembeszállt az akkoriban széles körben elfogadott nézettel, miszerint az ilyen típusú tojáshéjak kihalt gekkó-szerű gyíkokhoz tartoztak, mivel a mai gekkók tojáshéjához hasonló díszítettségűek és vastagságúak" – mondta Prondvai Edina.
Ezt követően egy dél-koreai kutatócsoport felkereste a magyar kutatókat, hogy további, kristályszerkezeti vizsgálatoknak vethessék alá az iharkúti tojáshéjakat azzal a meggyőződéssel, hogy azok nem a dinoszauruszok, hanem a mai gekkók tojáshéjának szerkezetével mutatnak majd hasonlóságot. Már az első eredmények igazolták azonban a magyar kutatók felvetését, hogy az iharkúti tojáshéjak nem mások, mint raptortojások maradványai.
Miközben a minden részletre kiterjedő vizsgálatok zajlottak, az Ősi Attila paleontológus által vezetett iharkúti ásatások során 2015-ben felfedeztek egy pár centiméter hosszú, rendkívül töredékes, ovális alakú, különös felülettel rendelkező leletet. A maradványról kiderült, hogy a felületén látható rücskök és kiemelkedések pontosan megegyeznek az előbb említett Pseudogeckoolithus tojáshéjtöredékeken látható díszítettséggel.
„Így döbbentünk rá, hogy ezzel a jelentéktelennek tűnő lelettel nem mást tartunk a kezünkben, mint az első, Magyarországról előkerült fosszilis dinoszaurusztojást
– idézte fel Prondvai. Az azonosított tojásmaradvány nemcsak az első magyar fosszilis dinótojás, hanem az ilyen típusú tojáshéjakat képviselő első tojás egész Európában, sőt ismereteink szerint a világon.
A tény, hogy egy ennyire pici tojás maniraptora dinoszaurusztól származott, és hogy mérete ellenére megőrződött, már önmagában is rendkívül érdekes. A héjtöredékek gyakoriságával együtt ez arra utal, hogy ezek az állatok az egykori folyópart közelében és talán telepesen fészkeltek” – foglalta össze Prondvai Edina, aki szerint a felfedezés jelentőségét az adja, hogy új megvilágításba helyezi a madárszerű dinoszauruszok késő kréta kori európai elterjedéséről alkotott nézeteket, valamint felhívja a figyelmet az ilyen apró, töredékes leletek tudományos jelentőségére.
Az első magyar dinoszaurusztojás a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításának részeként lesz látható.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: MTI. Fotó: Kovács Attila/MTI. A nyitókép illusztráció, nyilván.)