Egyre több magyar próbál pénzt szerezni a közösségi finanszírozási oldalakon ötletéhez. Kiválthatják-e a befektetőket az ötletekre gyűjtő oldalak? Ha igen, hogy tervezzük meg az első sikeres kampányunkat?
Mintegy három éve hódítanak világszerte azok az oldalak, amelyek ötletek, játékprogramok, találmányok, könyvek, művészeti alkotások, filmek, fesztiválok, közösségi és karitatív célok megvalósulását segítik. A modell végtelenül egyszerű: készíts látványos prezentációt, oszd meg az ötleted a közösséggel, találd ki, mennyi pénz kell a megvalósításhoz, kampányolj, gyűjts támogatókat, jutalmazd őket, és ha ők is úgy érzik, hogy a projekted, terméked jó, akkor rövid időn belül összegyűlik a hozzá szükséges finanszírozás.
A legnagyobbak, a Kickstarter, a RocketHub vagy az Indiegogo mostanra annyira népszerűek lettek, hogy egyáltalán nem ritka, ha az ötletgazdák által elképzelt összeg sokszorosa is összegyűlik a kampány ideje alatt. Egyes helyeken a megcélzott összeg elérése feltétel a kifizetéshez, más oldalakon választhatod a részösszeg kifizetését is. Egy alapszabály minden oldalon megkerülhetetlen: az összegyűlt összeget nem használhatod másra, csak a projekt megvalósításra.
Különösen kedvelt a Kickstarter, amelyen a legjobb projektek akár több millió dollárra is szert tehetnek, illetve a fokozott médiafigyelem miatt olyan nemzetközi ismertséget szerezhetnek, amely általában bőven elegendő egy új termék sikeréhez.
Hogyan indíthatok kampányt ezeken az oldalakon?
A hazai ötletgazdák közül már többen próbáltak támogatást gyűjteni az amerikai crowdfunding oldalakon (volt olyan is, aki sikeresen). Ez azonban nem jelenti azt egyértelműen azt, hogy bárki indíthat projektet ezeken az oldalakon. Mielőtt nekiindulnál a sikervadászatnak, nem árt körülnézni, átolvasni a szabályokat, kondíciókat. A gondos előkészítés és tervezés csak ezután kezdődhet meg, nélküle egy ilyen kampány elindítása biztosan kudarcra van ítélve. Nem érdemes tehát elkapkodni. Legyél tisztában a szabályokkal, akár a siker is múlhat ezen!
A Kickstarteren például alapvetően amerikai ötletgazdákra számítanak, persze az elinduláshoz elég egy amerikai barát, partner, s a szigorúnak látszó szabály máris megkerülhető. A Kickstarter üzemeltetői ugyan nemzetközi terjeszkedést is ígérnek, de egy óvatos angliai nyitáson kívül még nem látható, miként is tervezik bevezetni modelljüket világszerte. Amíg tehát a szabályok megkerülhetők, meg is kerülik majd azokat a leleményes ötletgazdák, így aztán egyértelmű, hogy már most is találunk az oldalon projekteket a világ minden részéről.
A tavalyi évben minden második projektet sikerre vivő oldal majdnem az összes témát lefedi, a legsikeresebb ezek közül a játékfejlesztés, a dizájn és technológiai újdonságok. Érdekes adalék, hogy 33 800 sikeres projekt közül 22 780 gyűjtött össze 1000–9999 dollár közötti összeget,
355 teljesített 100 ezer dollár felett, és mindössze 17 ért el egymillió dollár feletti támogatást.
A Kickstarter alapítói csupán egyetlen területen nem engednek projektet indítani: pontosan nem definiált okokból a civil és karitatív célok megvalósítását az oldal egyáltalán nem támogatja.
Magyarok a Kickstarteren is
Vállalkozó szellemű honfitársaink természetesen már kipróbálták a Kickstarter kínálta lehetőségeket. Futott már az oldalon sikertelen, iPadre tervezett interaktív gyerekkönyv projekt, illetve két játékprogram fejlesztést célzó gyűjtés is. Az iPades applikáció megálmodói mintegy hatezer dollárral körülbelül a tervezett összeg feléig jutottak, amelyet ugyan nem kaptak meg, de ez a próbálkozás gondos újratervezéssel a majdnem sikerből bármikor eredményes projektet eredményezhet.
A játékfejlesztők egyike majd tízezer dollárral a közelébe sem jutott álmainak, mivel 300 ezer körüli összeget célzott. A másik team egy sci-fi játék tervével majd 23 ezer dollárig jutott az elvárt 70 ezer helyett.
Sikeresebbek voltak azok a kickstarterezők, akik ReOnion projekt néven egy hatalmas, hagymaformájú sátrat terveztek a Burning Man fesztiválra. A MOME hallgatók által tervezett látványos művészeti alkotás 11 111 dolláros támogatást tervezett, amit 11 287 dollárral végül sikeresen teljesített is.
Hasonló nagyságrendben gondolkozott a GeoGebra matematikai egyenleteket modellező program tabletes verzióját megálmodó Koren Balázs is, aki egy nemzetközi kampányban 12 ezer dollárt gyűjtött össze a meglehetősen speciális program rajongóitól.
Igazi startup-történet a Brickflow esete, ahol a egy közösségi kreativitást segítő program fejlesztését az Indiegogón futtatott kampánnyal indították el a lelkes alkotók. Az itt összegyűlt tízezer dollárral sikerült a programot olyan szinten kifejleszteni, hogy azt prototípusként már nemzetközi startup-versenyeken is bemutathatták. A sikerüket így a közösségi finanszírozás lehetőségei alapozták meg, s a nemzetközi médiában való jelenlétük végül egy 40 ezer dolláros chilei accelerátor-programban való részvételt is eredményezett.
Mitől leszel sikeres a Kickstarteren?
Nagyon nehéz egy cikkben megfogalmazni azt, amiről mostanában már könyveket írnak mások. A sikeres és sikertelen projektek között alapvetően egyetlen ponton látszik a különbség. Ez a pont a stratégia.
Már a tervezés fázisában megalapozható a siker: az ötlet mellett a kampány megvalósítása, a kommunikáció ütemezése illetve részletei is nagyban segíthetnek. A támogatók akkor hisznek majd a projekt sikerében, ha valóban olyan problémára találsz megoldást, amely sok embert érint. Leendő vásárlóid már akkor fizethetnek a termékedért, amikor még egyetlen prototípusod sincs belőle. Készíts olyan bemutatkozó videót, amelyben világosan és érthetően mutatod be a projektet. A videód legyen profi és lényegre törő, mert az amatőrködés, a nyelvi tévedések vagy az unalmas és terjengős prezentáció elijesztheti a támogatókat.
A támogatói ajándékok kitalálásakor legyél kreatív, gondolj arra is, hogy a felmérések szerint a legtöbben 25 dollárral támogatnak egy ilyen projektet. A Kickstarter legnagyobb sikerei legtöbbször rengeteg ember érdeklődését keltették fel. Egy projektet ötven–hetven ezer ember is támogathat, s ez rengeteg pénzt hozhat az ötletgazdáknak.
Dolgozz azon is, hogy a kampány alatt folyamatosan legyenek híreid a terveiddel kapcsolatosan, jelezd vissza támogatóidnak, hogy értékes a segítségük. Kínálj extra bónuszokat, speciális verziókat, dedikált, névre szóló, exkluzív és személyes lehetőségeket a támogatóknak. Ezekért a lehetőségekért a támogatók hajlandók többet is fizetni.
Használd a közösségi médiát és a blogokat arra, hogy minél több emberhez eljuttasd a projekted hírét. A technológiai blogokat szintén fontos magunk mellé állítani. Szerencsére a Kickstarteren elindított jó projektekre nem csak a technológiai sajtó nyitott, a projektgazdáknak viszont készen kell lenniük arra is, hogy akár a New York Timesnak is tudjanak nyilatkozni. Sok ezer támogatót hozhat egy jó helyen megjelent cikk.
Mi lesz sikeres?
A válasz egyszerű: amit elegen támogatnak. Láttunk már húsz évvel ezelőtt sikeres amigás zeneszerzőt, aki most újra kiadhatta zenéinek digitális válogatását, számítógépes játékfejlesztő veteránt, aki a már majdnem elfeledett programjának a folytatására gyűjtött, képregényrajzolót, aki új sorozatot indított a rajongók pénzéből.
Egyre több filmes próbál dokumentumfilmjéhez itt gyűjteni. A Startup Kids című film rendezői – két izlandi lány – például stílusosan a Kickstarter-projektjükből finanszírozták a startup-világról szóló filmjüket, ezzel is jelezve, hogy a közösség képes az őt érdeklő dolgokra áldozni.
A legizgalmasabb, ha már akkor vevőid vannak, amikor az ötlet éppen csak megszületett. Az ötleted validálása így a közösségre bízható, sőt az elsőkörös befektetési összeget sem kell más forrásból megszerezni. Az első sikerek után nem lesz gond a továbblépéssel, szinte minden befektető számára meggyőző, ha már negyven–ötven ezer felhasználó várja a terméked megszületését. Gyakorlatilag a közösség megelőlegezi az első lépésekhez szükséges pénzt.
A közösségi finanszírozás módszere bizonyos esetekben akár komoly versenytársak mellett is működik. Jó példa erre az OUYA – az első Android-alapon működő – játékkonzol sikertörténete, amely a Microsoft, a Sony és a Nintendo orra előtt szerzett 8,5 millió dollárt az ötletére, 63 ezer támogatóval alátámasztva az új eszközre jelentkező piaci igényt.
Persze a komoly dolgok mellett egész elképesztő ötletekre is lehet pénzt gyűjteni. Minden idők legröhejesebb projektje talán a Bug-a-Salt névre hallgató sóspuska volt, amelyet feltalálója az Indiegogo.com indított el a világhír felé. A projekt harminc nap alatt végül 577 ezer dollárt szedett össze mintegy tízezer támogatótól. A projektgazda látványos demonstrációja úgy tűnik, sokak régi vágyára kínált valódi megoldást.
Összegzésként: hogy mi lesz sikeres, az szerencse kérdése is. Ha sikerül felkelteni az oldal üzemeltetőinek figyelmét, illetve egy–két pozitív média-megjelenést is sikerül valahogy összehoznunk, akkor elég jó esélyünk lesz arra, hogy összegyűlik a pénzünk.
Ha nem Kickstarter, akkor mi?
Könnyebb a dolgunk azokon az oldalakon, ahol nem ragaszkodnak az amerikai identitáshoz, helyi adószámhoz. Érdemes azonban a nagyok háromszögéből választani egy szimpatikusabbat, mert az összes többi oldalon jelentősen csökken az esélyünk arra, hogy célcsoportunkat elérjük. Marad tehát az Indiegogo és a RocketHub.
Az Indiegogo ugyan kevésbé hatékony alternatívája a Kickstarternek, de számos olyan lehetőséget kínál, amelyet a versenytársak nem. Látogatottsága alacsonyabb, mint a Kickstarteré, de támogatói és fenntartói is kicsit másképpen gondolkodnak. Kevésbé technológiai fókuszú oldal, számos művészeti és karitatív projektet vitt eddig is sikerre, a Sundance fesztiválra sok projektgazda nevez évről évre az itt összegyűjtött támogatásokból.
Külön díj ellenében akár akkor is hozzájuthatunk a pénzünkhöz, ha a megcélzott összegnek csak egy része gyűlt össze. Ez különösen akkor szerencsés, ha kevésbé hiszünk a projekt sikerében, és minden dollár jól jön terveink megvalósításához.
A RocketHub korábbi dizájnjának leváltása egyértelműen arra utal, hogy a technológiai érdeklődésű alapítói irányt váltottak. A Pinterest kinézetét másoló oldal szintén a világ bármely részéről fogad projekteket.
A közösségi oldalak segítségével összegyűjtött összegek többségében néhány ezer dollárnyi segítséget jelentenek az ötleteikhez. A legsikeresebb magyar projektek körülbelül tízezer dollárral gazdagodtak eddig a közösségi oldalakon, persze ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem születtek még meg azok az ötletek, amelyek a következő évben akár több százezer dollárt is megszerezhetnek a Kickstarter Amerikában jól működő modelljének segítségével.
(A szerző a közösségi finanszírozás hazai szakértője, tanácsadója.)
Tovább:
A legfrissebb cikkekhez
A Startvonal-sorozat többi cikkéhez
Két percre a sikertől – Magyar startupperek a bemutatkozásuk tapasztalatairól