
Az év marketinghúzása a hódmezővásárhelyi Sarokház Cukrászdáé, amely azonnal felült a Majka gerjesztette hullámra és egy ország ismerte meg a Bindzsisztán-szeletet.
Majka legújabb dala, a Csurran, cseppen és a hozzá készült videóklip január 17-én jött ki, aztán egy nap alatt rekordot döntött. Ahogy Nagy Gergő kolléga írta:
„A klip egy korrupt, a népét megfejő képzeletbeli miniszterelnök tévés interjújáról szól, melyben a politikus némi igazságszérum benyakalása után bevallja, hogyan is működnek valójában a dolgok. Bindzsisztán első embere rendesen felrúgja a moslékos vödröt.”
Azóta már több mint 11 millió alkalommal nézték meg a YouTube-on a klipet, köszönhetően annak, hogy egyfajta politikai utat is bejárt, egy közéleti himnusz lett belőle. Mindenki azt látott bele, amit akart, és mindenki ott lovagolta meg a népszerűséget, ahol tudta.
A Sarokház Cukrászda például azonnal lecsapott a lehetőségre és elkészítette a Bindzsi-szeletet, aminek a tetejére egy 10 milliós bindzsisztáni bankjegy került (Majka arcképe már lecserélődött a cukrászda logójára). És amit azóta mindenki meg akar kóstolni, befotózni és feltölteni bármelyik socialmédia-platformra. Ebből mi sem maradhattunk ki, bár engem leginkább az érdekelt, milyen a süti, ami ennyire megy, illetve ha már ennyire megy, akkor legalább finom-e.
Így aztán a vasárnapi délutáni csúcsot is megkockáztatva felkerekedünk és meg sem álltunk a vásárhelyi Kossuth térig. A cukrászda egy sétálóutca félreeső részén, a tér végében található, feltűnőnek jóindulattal sem mondható, ami meglepő volt, hogy kint senki sem volt. Kígyózó sorra számítottunk.
Amit bent meg is kaptunk, a pofás kis helyen egy szabad asztal volt, a többinél ették a Bindzsi-szeletet. A népszerűség miatt alaposan felkészült a cukrász, három tálcáról kacsintott vissza a tízmilliós bankó, jut mindenkinek.
Vagy pedig már nem viszik annyira? Megkérdeztem a pincérlányt, mit tapasztalt az elmúlt héten, mekkora lett a forgalomnövekedés: „Múlt szombat óta folyamatos a teltház, három-négyszer annyian járnak, mint előtte. Egy hónapig még biztosan a kínálatban lesz a sütiszelet, amíg ennyire népszerű.”
De milyen a Bindzsi-szelet?
Elvileg pisztáciás krémmel töltött piskóta, de valójában agyoncukrozott, halványzöld tejszínhabot töltöttek az amúgy jól készült piskótalapok közé. A pisztácia íze annyira nem tolakodó és domináns, hogy nincs is.
A papírlap a tetején hivatalosan ehető, de hát ne szépítsük, nem egy meringue vagy egy macaron, hanem pont olyan ízű, mint amilyennek látszik.
A marketing zseniális, amiért jár az ökölpacsi tőlünk (tőlük meg Majkának), ügyesek a srácok, ezt a részét kimaxolták. Ha viszont én lennék a cukrász vagy a tulajdonos, akkor rámennék az ízre is, hátha megmarad a hatalmas alkalmi forgalom egy része. Leheletnyivel több pisztáciaízzel és kevesebb cukorral ugyan a bekerülési költség magasabb lenne, de talán a megtérülés is.
Mert hiába finom a pohárkrém, mindenki bindzsizik, ami viszont minimum nem egy ízbomba. Kicsit olyan bindzsisztáni: nagy a felhajtás, de az ízt kispórolták, kilopták belőle. A pénz dől, oszt jóvanazúgy.
(Fotó: a szerző)