Írtunk róla korábban, milyen területeken fejti ki hatását a tömeg ereje. Egy szakmában sem kavarta fel azonban annyira az állóvizet a crowdsourcing, mint a dizájnban. Az elmúlt pár évben rengeteg vállalkozás virágzott fel úgy, hogy egy megbízó kiírt egy dizájnpályázatot, amelyre az adott oldalra regisztrált kreatívok megoldásokat küldtek be. A legjobb dizájner megkapta a pénzt, a megbízó pedig a felhasználási jogot a győztes munka fölött. Mint minden újdonságot, a design crowdsourcingot is állandó kritikák érik, de egy valami elvitathatatlan: évek óta működik, és egyre nagyobb szeletet szakít magának a dizájntortából az ügynökségek és szabadúszók mellett.

Sok kreatív szerint ezek jó kezdeményezések, mert segíthetnek beindítani egy karriert, üzleti kapcsolatokat kiépíteni, valamint meg is tisztítják a piacot. A bírálók azt mondják, hogy a crowdsourcing lealacsonyítja a profik munkáját, és csökkenti a szakma értékét a megbízók szemében. Az mindenesetre kiderült az évek során, hogy nem kizárólag a pénz jelenti a kreatívok számára a motivációt a pályázatokon való részvételhez. Bemutatunk néhányat az így működő oldalak közül.

99Designs, a legnagyobb

Egyértelműen a legsikeresebb oldal a 2008-as alapítású, ausztrál székhelyű 99Designs, ahol már több mint 200 ezer dizájnert érhetnek el a megbízók a pályázataikkal, és havonta 1,5 millió dollár fölött van a díjazások összértéke. Több millió dollár befektetést tudhatnak magukénak, és felvásárlásokkal elkezdtek jobban koncentrálni az olyan lokális piacokra, mint Hollandia, Olaszország vagy Németország. A közösségi médiumokat ők használják a legaktívabban, és közösségépítésben is nagyon erősek a különböző házon belüli versenyek és alkotói portrék révén. Ismertségüket az is folyamatosan növeli, hogy időről időre nonprofit egyesületek számára is szerveznek pályázatokat, illetve közérdeklődésre számot tartó logók újragondolására is felkérik a kreatívjaikat.

Designcrowd, a másik nagyágyú

A másik jelentős cég, a szintén ausztrál Designcrowd ötlete anno a londoni olimpia rengeteg kritikával illetett logója nyomán fogant meg Alec Lynch alapító fejében. Ismert történet, hogy az olimpia hivatalos emblémája 400 ezer angol fontba került, egy évig készült, és ráadásul nem is lett a legjobb. Lynch szerint pont ezeket a negatívumokat lehetett volna kiküszöbölni egy online dizájn piactérrel, ahol nemcsak olcsóbb és gyorsabb lett volna a tervezési folyamat, de vélhetően jobb végeredmény is született volna. Ez jelentette az ihletet a vállalkozás beindítására.

Az oldal létjogosultságát már 2011-ben is jól bizonyította egy indiai dizájner története, aki egy hónap alatt 10 ezer dollárt keresett a Designcrowdon. Csak összehasonlításképpen érdemes belegondolni, hogy egy átlag indiai 1000 dollárt keres évente, de egy nyugati menő dizájner átlagfizetése is 60 ezer dollár körül van szintén éves szinten. A klasszikus startupsztoriként induló vállalkozás (kezdeti anyagi nehézségek, szülőknél lakás, befektetőszerzés) az utóbbi másfél évben jelentős növekedésnek indult, köszönhetően annak is, hogy a pályázaton nem megvásárolt munkákat is van lehetőség értékesíteni az oldalon keresztül, és nagy figyelmet fordítanak az egyéni megbízások lebonyolítására is.

CrowdSpring, a startupok Mekkája

Természetesen az USA sem maradhat ki a divathullámából, és talán a CrowdSpring az egyetlen olyan később indult oldal, amely tudatos marketinggel ki tudott emelkedni az egy kaptafára épülő konkurensekből. Fókuszukat a startupszcénára helyezték, ugyanis okosan felismerték, hogy ez a réteg használja nagy százalékban a szolgáltatást, ezért előállított tartalmaik jelentős részét fiatal vállalkozóknak címezik. Saját blogjuk nívós szakmai elismeréseket is szerzett, amelyen a kreatívoknak szóló dizájntémák mellett nagy számban vannak startup tematikájú írások is. Indulásuk is megér pár szót: az első kreatívokat egy, a 99Designsra kiírt pályázattal csalogatták magukhoz. A többiekhez képest valamelyest drágábban dolgoznak, mert a mindenhol szokásos jutalékrendszer mellett magas listázási díjat is szednek, illetve a kiegészítő szolgáltatások sem olcsók. Természetesen az árak még így sem érik el egy reklámügynökség vagy egy tapasztalt profi szabadúszó átlagos bérét.

Brandsupply, a lokális próbálkozás

A nagy oldalakkal párhuzamosan az egyes térségekben lokális vállalkozások is próbálkoztak crowdsourcinggal. Ezek közül az egyik első a holland Brandsupply volt, amely azóta nemzetközi vizekre is evezett, és a pályázatok száma lassan átlépi a háromezret. Arra az elképzelésre építettek, hogy a nemzetközi nagyok mellett lehet nekik is létjogosultságuk, mert egy holland anyanyelvű megbízó egy szintén Hollandiában szocializálódott kreatívval tud leghatékonyabban együtt dolgozni.

KreaNod, a magyar példa

Magyarországon néhány év késéssel jelent meg a crowdsourcing az azóta profilt váltó Creative Selector képében. Ezután 2011 őszén jöttek először hírek egy kifejezetten dizájnra is koncentráló hazai startupról, a KreaNodról, amely idén év elején el is indult. A saját logójukat és szlogenjüket is a frissen verbuválódó közösség tervezte, és a kezdeti, viszonylag eseménytelenebb hónapok után most már több pályázat is fut párhuzamosan. Jelenleg több mint ezer magyar kreatív van jelen az oldalon, akiket a készítők egy más oldalakon nem található, hiteles statisztikákat tartalmazó listával és egy egyedi portfóliórendszerrel szeretnének egyéni megbízásokhoz is juttatni, hogy ne csak a győztesek érezzék megtérülőnek a befektetett energiát.

Mit hoz a jövő?

A tendenciák azt mutatják, hogy az országokat átívelő nagyok az egyes térségekkel közelebbi kapcsolatot ápolva próbálják jobban megvetni a lábukat, míg a Brandsupplyhoz hasonló kisebb cégek inkább kisebb térségeket próbálnak jobban lefedni. Az idő dönti majd el, melyik irány lesz hatékony és célravezető.