Tudatos fásítással és zöldítéssel jelentős mértékben lehetne csökkenteni a városi gatyarohasztó meleget.
Egyes számítások szerint csupán az európai lakosság körében tavaly nyáron is több mint 70 ezer ember halt meg a hőség miatt. Egy másik kutatás eredményei szerint pedig az Egyesült Királyságban a hőhullámok alatt az országos halálozási arány 3,74%-kal nőtt a nem hőhullámos napokhoz képest. A hőhullám intenzitásának minden félfoknyi növekedése 2,49%-kal, míg
minden egyes hőségben telt nap 0,38%-kal növelte a halálozási kockázatot.
A leginkább veszélyeztetett csoportok közé a krónikus betegségekkel küzdők, az idősek, a nagyon fiatalok, valamint a mentális betegséggel és krónikus egészségi problémákkal élők tartoznak. Az extrém hőség különösen veszélyes lehet a szív- és vesebetegségekben szenvedők számára, és súlyosbíthatja a krónikus állapotokat, mint például a szív- és érrendszeri, mentális, légzőszervi és cukorbetegséggel kapcsolatos problémák. A fiatal és egészséges emberek is veszélyben lehetnek, ha megerőltető fizikai tevékenységet végeznek a forró időben.
Tehát élet-halál kérdése, hogy csökkentsük a hőséget a környezetünkben. Ennek egyik leghatékonyabb módja a fásítás. A fák hűtik a városokat: árnyékot adnak a talajnak és a környező épületeknek – árnyékban 11-25 fokkal is csökkentve a hőmérsékletet –, valamint párologtatnak, ami szintén ellensúlyozza az urbánus hősziget hatást.
A holland Wageningeni Egyetem kutatása szerint egyetlen fiatal fa tíz darab, húsz órán keresztül üzemelő légkondicionálót is kiválthat.
Az Európai Éghajlati Paktum többek között a fák klímaváltozás ellen betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet nagykövetein és azok akcióin keresztül. „Az idei nyár valószínűleg újabb kihívások elé állít minket a hőség szempontjából. Ezért most különösen fontos, hogy odafigyeljünk környezetünkre, és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy alkalmazkodjunk a változó klímához. A fák ültetése és megőrzése ebben kulcsfontosságú, és költséghatékony módszer a városi hő csökkentésére, valamint jelentősen hozzájárul a közösségek életminőségének javításához. Ennek fontosságára fókuszáltunk kezdeményezéseinken, eseményeinken keresztül több magyarországi városban, így saját lakóhelyemen, Romonyán is” – mondta Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka ökoszisztéma-kutató, a madarak és emberek közötti együttműködési rendszerek szakértője, aki egyben az Európai Éghajlati Paktum nagykövete.
Európai Éghajlati Paktum
Az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás részeként indított paktum azon emberek mozgalma, akik küldetésüknek tekintik, hogy Európát fenntarthatóbbá tegyék és elősegítsék, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az éghajlati paktum közös színteret kínál az egyéneknek, a közösségeknek és a szervezeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a következményeihez való alkalmazkodás érdekében.
A fák tudatos kezelését országos és helyi, valamint egyéni szinten is fontos minél hamarabb elkezdeni. Az utóbbi években az erdőgazdálkodás tekintetében pozitív, növekvő számokról számolnak be a szakemberek, azonban a települések még kevésbé kezelik prioritásként a kérdést.
(Forrás: Európai Éghajlati Paktum)
Ez is érdekelhet: