A klímaváltozás erre sincs jó hatással.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a Debreceni Egyetem (DE) a magyar tavak, főként a Balaton algavirágzásáról és az algatoxinokról tartott Őszintén a Balatonról című tudományos előadóülést Tihanyban. Az erről készített összefoglaló szerint az algavirágzást okozhatják olyan kékalga (cianobaktérium) fajok, amelyek toxintermelésre képesek, ezáltal megbetegedéseket idézhetnek elő, ráadásul lokális algavirágzások optimális körülmények között gyorsan, szinte bármikor megjelenhetnek.
Az eddigi eredmények alapján a balatoni algatörzsek nem erős toxintermelők, ugyanakkor előfordulnak olyan fajok, amelyek az arra érzékenyeknél problémákat okozhatnak.
Mikor zárják be a strandot?
Amennyiben kritikus helyzet alakul ki, a strandok bezárásáról szóló döntést több tényező alapján hozza meg a hatóság: az alga biomassza (a-klorofill) mennyiségét, a cianobaktérium sejtszámot és a toxinkoncentrációt is figyelembe veszik. Ha látható algatömeg jelenik meg a vízben, a szakemberek javaslata szerint a fürdőzést érdemes az algával kevésbé terhelt területekre korlátozni, és fürdés után mindig le kell zuhanyozni.
Vasas Gábor, a DE tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, hogy a magyar felszíni vizek terhelése és a globális klímaváltozás miatt a vízterek élőlényközösségei átalakulóban vannak. Ennek következményeként egyes algák, cianobaktériumok időszakosan drasztikusan elszaporodnak. A toxikus, mérgező hatású algavirágzások döntően pár olyan algafajhoz köthetők, amelyek elsősorban tengerekben, óceánokban fordulnak elő, de
néhány kékalga (cianobaktérium) faj a természetes és mesterséges magyarországi vizekben is okozhat mérgező algavirágzást.
Az egész világon jellemző trend, hogy az édesvizeket egyre fokozottabban érinti a jelenség, Magyarországon a cianobaktériumok tömeges megjelenései elsősorban a nyári időszakban, helyi jelentőséggel bíró kisvizekben ismert. A nagyobb víztereket az elmúlt időszakban elkerülték a hosszan tartó, nagy kiterjedésű kékalgavirágzások, ugyanakkor az elmúlt évek nyári tapasztalati azt mutatják, hogy
a Balatonban mind gyakrabban fordulnak elő cianobaktérium tömegek, egyelőre csak lokális jelleggel.
Istvánovics Vera és Honti Márk, az ELKH-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának kutatói szerint a külső tápanyagterhelés további csökkentése fontos és hatékony módszer a Balatonnál, mivel azonban a vízgyűjtő terület feléről a Kis-Balatonon át kerül a víz a tóba, az ottani beavatkozások hatásfoka kérdéses. Nem hatékony a Balaton belső terhelésének üledékkotrással történő csökkentése sem, mivel a tó kiterjedése túl nagy, a kikotort üledék elhelyezését pedig csaknem lehetetlen megoldani.
(Forrás: BLKI, MTI. A kép illusztráció.)
Ez is érdekelhet:
Nem lesz elég víz a Balatonban néhány évtized múlva
Modellezték az éghajlatváltozás hatásait.
