A problémák súlyosak, a klímaváltozás pedig súlyosbítja azokat. A fél világ tudományos akadémiái cselekvési tervet készítettek.
A százharminc ország tudományos akadémiájának közreműködésével tavaly elkészített InterAcademy Partnership (IAP) jelentés megállapította, hogy a globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, és gyorsítja a klímaváltozást. A jelentés néhány fontos része:
A mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető tényezők:
- a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása,
- az emberi tevékenység miatt erősödő klímaváltozás más következményei.
Az élelmiszer-biztonság leginkább Afrika, Délkelet- és Nyugat-Ázsia háborús konfliktusok, illetve szárazság és áradások sújtotta vidékein romlik.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2018-as adatai szerint
2015-ben 777 millió volt a krónikusan alultáplált emberek száma, 2016-ban pedig már 815 millió.
Az ENSZ több, a táplálkozással kapcsolatos célját nem sikerült teljesíteni, emellett nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban. A vashiányos vérszegénység 975 millió embert érint. Egyre nő a túlsúllyal, kövérséggel összefüggő megbetegedések száma is, sőt,
több ember túlsúlyos, mint ahány kórosan sovány.
A klímaváltozás itt is komoly veszélyfaktor
A jelentés szerzői szerint a klímaváltozás negatív következményei veszélyeztetik az eddig elért sikereket, és a jövőre nézve is súlyos következményei lehetnek:
- a búza terméshozamát 40 százalékban már most az időjárás és az éghajlati anomáliák befolyásolják,
- az emelkedő átlaghőmérsékletek rontják a hagyományos növényvédő eljárások hatékonyságát,
- Afrika számos vidékén 2100-ra ellehetetlenül több alapvető élelmiszernövény termelése, különösen a kukoricáé, a banáné és a zöldségeké,
- a rizs, a búza, az árpa és a burgonya proteintartalma csökkent a magasabb szén-dioxid-koncentráció miatt.
Megoldási javaslatokat is tesznek:
- precíziós növénytermesztés és állattenyésztés,
- a növénynemesítési technológiák alkalmazása,
- az innovatív élelmiszerek,
- a tengeri és édesvízi halászat hatékonyságának növelése,
- az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása,
- a feldolgozóipar fejlesztése.
A jelentés szerzői kiemelik: a fenntartható és egészséges élelmiszer-ellátás érdekében komplex személetmódra van szükség, a politikusoknak, döntéshozóknak támogatniuk kell a tudományos kutatásokat, a szabályozást tudományos bizonyítékokra kell alapozni, elő kell segíteni a körkörös gazdaság és a biogazdaság terjedését, és erősíteni kell a nemzetközi kereskedelmi megállapodások élelmiszer-biztonságra vonatkozó előírásait.
Van feladat, az idő pedig fogy.
Ez is érdekelhet: