A problémák súlyosak, a klímaváltozás pedig súlyosbítja azokat. A fél világ tudományos akadémiái cselekvési tervet készítettek.

A százharminc ország tudományos akadémiájának közreműködésével tavaly elkészített InterAcademy Partnership (IAP) jelentés megállapította, hogy a globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, és gyorsítja a klímaváltozást. A jelentés néhány fontos része:

A mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető tényezők:

  • a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása,
  • az emberi tevékenység miatt erősödő klímaváltozás más következményei.

Az élelmiszer-biztonság leginkább Afrika, Délkelet- és Nyugat-Ázsia háborús konfliktusok, illetve szárazság és áradások sújtotta vidékein romlik.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2018-as adatai szerint

2015-ben 777 millió volt a krónikusan alultáplált emberek száma, 2016-ban pedig már 815 millió.

Az ENSZ több, a táplálkozással kapcsolatos célját nem sikerült teljesíteni, emellett nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban. A vashiányos vérszegénység 975 millió embert érint. Egyre nő a túlsúllyal, kövérséggel összefüggő megbetegedések száma is, sőt,

több ember túlsúlyos, mint ahány kórosan sovány.

A klímaváltozás itt is komoly veszélyfaktor

A jelentés szerzői szerint a klímaváltozás negatív következményei veszélyeztetik az eddig elért sikereket, és a jövőre nézve is súlyos következményei lehetnek:

  • a búza terméshozamát 40 százalékban már most az időjárás és az éghajlati anomáliák befolyásolják,
  • az emelkedő átlaghőmérsékletek rontják a hagyományos növényvédő eljárások hatékonyságát,
  • Afrika számos vidékén 2100-ra ellehetetlenül több alapvető élelmiszernövény termelése, különösen a kukoricáé, a banáné és a zöldségeké,
  • a rizs, a búza, az árpa és a burgonya proteintartalma csökkent a magasabb szén-dioxid-koncentráció miatt.

Megoldási javaslatokat is tesznek:

  • precíziós növénytermesztés és állattenyésztés,
  • a növénynemesítési technológiák alkalmazása,
  • az innovatív élelmiszerek,
  • a tengeri és édesvízi halászat hatékonyságának növelése,
  • az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása,
  • a feldolgozóipar fejlesztése.

A jelentés szerzői kiemelik: a fenntartható és egészséges élelmiszer-ellátás érdekében komplex személetmódra van szükség, a politikusoknak, döntéshozóknak támogatniuk kell a tudományos kutatásokat, a szabályozást tudományos bizonyítékokra kell alapozni, elő kell segíteni a körkörös gazdaság és a biogazdaság terjedését, és erősíteni kell a nemzetközi kereskedelmi megállapodások élelmiszer-biztonságra vonatkozó előírásait.

Van feladat, az idő pedig fogy.

Ez is érdekelhet:

India legnagyobb szeméthegye jövőre már a Tádzs Mahalnál is magasabbra nő

2002-ben elérte a kapacitását, de azóta is naponta több száz teherautó érkezik oda, ami minden egyes nap mintegy 2000 tonna szemetet rak le.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A mesterséges intelligenciával az otthoni wifid is megtáltosodik

Négy gamer eszköz, amivel igazán teljes lehet a játékélmény

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

További cikkeink a témában
Magyar lakásba magyar bútort – és ne is akármilyet, minőségit!
Hirdetés