Arról volt szó korábbi cikkünkben, hogy mire érdemes gyúrni tucattiploma helyett, ha biztos és normálisan fizető állást szeretnél kapni. De mi számít normális pénznek? Ezúttal is egy profi hr-es segít megadni a válaszokat.

Mennyi az átlag?

Néhány adat gyorsan, hogy legyen mihez viszonyítani: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint idén január–februárban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó 226 600 forintot kerestek átlagosan. Ezt a számot a közmunkások 78 100 forintja húzta le ennyire (nélkülük számítva 239 100 forint jön ki), híresen rosszul fizetnek az egészségügyben (139 300 forint), a mezőgazdaságban (halászattal és erdőgazdálkodással együtt 163 200 forint) és a vendéglátásban (153 100 forint). Jóval az átlagos fölött az energiaiparban (370 000 forint), információ-kommunikáció területén (449 900 forint) és pénzügyi-biztosítási vonalon (462 600 forint) lehet keresni. Az iparban dolgozók átlagosan havi 241 500 forintos átlagbért kapnak.

Az informatikusoknál nagy a szórás

Elsősorban műszaki és IT-területtel foglalkozik Márki Viktória, a RecruIT Kft. ügyvezetője. A kettő közötti különbséget azzal a példával érzékelteti, hogy egy mérnök önéletrajzát olvasva bruttó ötvenezres hibahatárral be tudja lőni, most mennyit kaphat az illető, és mennyiért váltana. Informatikai területen viszont több százezer forintos szórás is gyakori, mindez akár nettóban, ekkora az eltérés hasonló állások között is.

Gyártásnál ugyanis az évek számából jóval inkább lehet következtetni a jelölt szenioritására, mint az IT-ban (főleg a szoftverfejlesztésben), utóbbinál pedig a tudás is sokkal gyorsabban avul, ha a munkavállaló nem képzi magát folyamatosan. A gyártásban érdekelt cégeknek hatalmas tőkét kell beleforgatniuk a termelésbe, miközben elég kötött áron kell adniuk a készterméket, így még egy hiányszakmában állást kereső jelöltnél is csak korlátozottan tudnak egymásra licitálni, ami azt eredményezi, hogy a fizetések nagyjából egységesek. Egy IT-cég viszont annyiért adhatja el a szolgáltatásait, amennyire ügyes, sokkal nagyobb lehet a profitráta, ezáltal a mozgástér is.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes cégek között is hatalmas különbségek vannak – mondja a hr-szakértő, meghatározó, hogy a cég hogyan látja az adott pozíciót, és az is, mennyit kell invesztálni a leendő munkatársba ahhoz, hogy tökéletesen ellássa a feladatát.

Forintban ez azt jelenti…

Egy junior szoftverfejlesztő (pl. Java, C#/.NET, mobil) 150 ezer, de jellemzően inkább 200–250 ezer forint nettót kaphat, esetükben már fél év tapasztalat is komoly ugrást jelenthet. Tapasztalt kollégáik nettó 300–450 ezer forintot keresnek, a szeniorok fizetése nettó 450 ezertől indul. Egy architekt vagy csoportvezető átlagosan 500–650 ezer forintot kereshet, persze nettóban, de Márki Viktória ennél magasabb összeggel is találkozott már. Egy nyugodt életű, néhány gépes hálózatot éltető rendszergazda nettó 100–200 ezer forintnál általában nem kap többet, a nagy hálózatokért felelős profik fizetése viszont teljesen elszállhat.

Korábbi cikkünkben jól fizető pozícióként említettük a különösebb szakmai tudást nem, de különleges (például cseh vagy holland) nyelvek ismeretét igénylő állást: így átlagosan 280–350 ezer forintos bruttó bért lehet kapni, ami egy pályakezdő bölcsészhez lehetőségeihez mérten kiemelkedő összeg.

De ez is kevés a maradáshoz

Látható, hogy a magyarországi átlagfizetéshez viszonyítva mennyivel jobbak ezek a keresetek – a külföldi ajánlatokhoz képest viszont sehol sincsenek. Naponta futunk bele abba, hogy az általunk felhívott potenciális munkavállaló azt mondja, ő már külföldön dolgozik: Németország, Ausztria, Svájc, Írország, Anglia, Amerika és Ausztrália a leggyakoribb cél – meséli Viktória. Fiataloknál ok lehet a kalandvágy is, de még vonzóbb a fizetés.

Londonban például egy junior szoftverfejlesztő átszámítva úgy 800 ezer–egymillió forinttal kezdi a pályáját, Svájcban 1,2–1,5 millióval, a szeniorrá válással pedig többszöröződik az összeg. Korábbi írásunkban említettük, hogy nem képeznek itthon elég informatikust és mérnököt – most pedig láthatjuk, hogy milyen nehéz lesz megtalálni a megoldást. Minél többen szereznek itthon piacképes tudást, annál többen mennek külföldre, miközben itthon továbbra is munkaerőhiány van.

Megoldás cégeknek


HR-tudásbázis

  • Kiadott, nagy létszámú projektek határidőre való teljesítése
  • Speciális tudású jelöltek felkutatása
  • IT-cégek, delivery centerek, gyártócégek munkaerőforrás-igényeinek ismerete, valamint konkurens cégek ismerete
  • Kiváló és hatékony kommunikáció
  • Budapesti és székesfehérvári iroda

 IT-tudásbázis

  • Naprakész, aktív IT-tudás
  • Keresett programnyelvek szakértői, gyakorlati ismerete
  • Fejlődő technológiák gyakorlati ismerete
  • Nemzetközi ügyfélkör

2 in 1 előnyei partnereink számára

  • Releváns tapasztalat mind HR-, mind IT-szempontból
  • IT-szakemberek tényleges szakmai tudásának professzionális felmérése, az interjúkon minden esetben részt vesz az adott technológia szakmai vezetője
  • Nagy tapasztalat műszaki területeken
  • Költséghatékony megoldás (HR-szolgáltatás IT-szakmai támogatással egy áron)

Lépjen velünk kapcsolatba!

Aktuális állásajánlatok

(x)

(Fotó: Tóth István, nyitókép: Will Merydith)

És ezt olvastad már?
Kiderült, melyik a legmegfizethetőbb: a vegán, a vegetáriánus vagy a húsos étrend