Szinte már minden ingatlan-adásvételhez szükséges ez a papír, kevesen tudják azonban, hogy pontosan mi is áll benne.
Az Európai Unió teljes energiafogyasztásának közel negyven százaléka kapcsolható össze az épületek fenntartásával. Az EU fő környezetvédelmi céljai között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának húszszázalékos csökkentése 2020-ig (az 1990-es értékhez képest). Ez kétféle módon valósítható meg: megújuló energiaforrások fokozottabb alkalmazásával, illetve a fogyasztás csökkentésével. Ezek közül az utóbbit célozza meg az az irányelv, amelynek eredményeképp megszületett a kötelező energetikai tanúsítás rendszere.
Jogi háttér
Az épületek energetikai tanúsítványának jogszabályi hátterét két rendelet biztosítja. A 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet pedig az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szól. Az első rendelet a tanúsítás folyamatát, a második az ehhez szükséges számítási módszereket írja le.
Az első rendelet értelmében új épület építésekor, meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) eladása vagy egy évet meghaladó bérbeadása esetén az épület energetikai jellemzőit tanúsítani kell. A rendelet hatálya – többek között – nem terjed ki ötven négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű különálló épületekre (lakásokra igen!), évi négy hónapnál rövidebb használatra szánt épületekre (gyakorlatilag a nyaralókra), a legfeljebb kétévi használatra tervezett épületekre, a hitéleti rendeltetésű épületekre, a jogszabállyal védetté nyilvánított vagy jogszabállyal védetté nyilvánított területen álló épületekre, a mezőgazdasági és műhely rendeltetésű épületekre, valamint levegővel felfújt vagy feszített – huzamosabb emberi tartózkodást szolgáló – sátorszerkezetekre.
A tanúsítvány tartalma
Energetikai tanúsítvány megrendelése előtt érdemes előkészítened az épület építési terveit, alaprajzát, a korábbi felújítások tervrajzait és műszaki dokumentációját. A tanúsító először az épület adottságai alapján (falak és födém szerkezete, nyílászárók nagysága, tájolása és hőszigetelő-képessége stb.) megállapítja az épület téli fűtési igényét valamint a nyári túlmelegedés kockázatát. Ezután az épületgépészeti rendszerek következnek, azaz hogy milyen módon és gazdaságosan elégíti ki az épület a fűtési és használati meleg víz igényt. Ezeket még kiegészítheti a világítás és a szellőztetés energiaigénye.
Az ezekből kiszámított adatok alapján készül el az épület energetikai jellemzőinek listája, majd a tanúsító az átláthatóság érdekében energiahatékonysági osztályba sorolja az épületet. Ez a skála nagyon hasonló a hűtőszekrényeken feltüntetett hatékonysági osztályokhoz: a leghatékonyabb épület A+, a legrosszabb pedig I besorolást kap. Az aktuális műszaki követelmények szerint épült lakás C besorolású; ez azt is jelenti, hogy C energiaosztályúnál rosszabb új épület ma már nem építhető. Rossz energiahatékonyságú épületek esetében a tanúsítvány javaslatot tartalmaz az épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költséghatékony növelésére.
(forrás: energiatanusitvany.eu)
A tanúsítók
Az európai uniós iránymutatás alapján tanúsítást csak független szakértők végezhetnek, akiket a szakértelmük figyelembevételével kell akkreditálni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csakis szakirányú végzettséggel rendelkezők végezhetnek energetikai tanúsítást, akik az ilyen irányú tudásukról külön vizsgát is tettek. Sokan felismerték a tanúsításban rejlő hatalmas üzleti lehetőséget, így ilyen szolgáltatást kínáló cégeket nagyon egyszerű találni, akár egy egyszerű internetes kereséssel is. A Magyar Mérnöki Kamara honlapján megtalálható az energetikai tanúsítvány kiállításra jogosultak listája, így ott is körülnézhetsz, ha éppen tanúsítót keresel.
Ahogy más területen, itt is érdemes még szerződéskötés előtt megbizonyosodni valamilyen módon a kiválasztott cég munkájának minőségéről. A 2013. január 1-jén hatályba lépett 313/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szerint az energetikai tanúsítványokat az energetikai tanúsító köteles egy központi adatbázisba feltölteni. A feltöltött tanúsítványokat szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogják, így talán csökken a nem megfelelő minőségű munkát végzők aránya.
Költségek
A már említett 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet rendelkezik a tanúsítás költségeiről is. Átlagos esetben a művelet óradíja legfeljebb 5500 forint lehet, és az elszámolt idő nem haladhatja meg a két munkaórát. Ezenfelül a tanúsító felszámolhat kiszállási, fényképezési, irodai stb. költségeket is, a rendelet azonban kötelezi őt, hogy a tanúsítási folyamat során költségkímélő megoldásokat alkalmazzon. Egy energetikai tanúsítvány ára az ingatlan méretétől és típusától függően 15 és 30 ezer forint között változik.
Kötelező, de mégsem?
Az adásvételi szerződés megkötésének jelenleg még nem feltétele az energetikai tanúsítvány, így a földhivatali bejegyzésnek, valamint a tulajdonjog átruházásának sincs semmi akadálya tanúsítvány hiányában. A tulajdonos azonban, aki legkésőbb a szerződéskötésig nem adja át az energetikai tanúsítványt a vevőnek, szabályszegési vétséget követ el, ami legfeljebb ötvenezer forintra büntethető. Ezek alapján tehát az adásvétel megoldható tanúsítvány hiányában is, de ha ez valamilyen módon kiderül, akkor az eladónak kötelessége bírságot fizetni.
A vevők egyre nagyobb része tisztában van a jogaival, és kéri az épület energetikai tanúsítványát, már csak azért is, mert az tíz évre szól, így esetleg későbbi eladásnál nem nekik kell gondoskodniuk róla. A tanúsítvány segítségével megbecsülhetők az épület fenntartásának költségei is, úgyhogy a vásárló már szerződéskötés előtt tisztában lehet a hozzávetőleges rezsidíjakkal.
Tovább:
A legfrissebb Player-cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
Az alagsori medence ciki – Hol kezdődik a luxuslakás?
(Fotó: jozsefbalint.hu)