Az Edinburghi Egyetem kutatói 967 olyan 70 év körüli skót ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban. A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy milyen mértékben van hatással a mediterrán étrend az agyi elváltozásokra.
Az alanyok közül 562-en MRI-vizsgálaton estek át nagyjából 73 éves korukban. A vizsgálat során megmérték agyuk és szürkeállományuk térfogatát, továbbá az agykéreg – amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában – vastagságát. Három évvel később ebből a csoportból 401 ember esett át újabb MRI-vizsgálaton, amelynek eredményeit összevetették azzal, hogy az érintettek mennyire pontosan követték a mediterrán étrendet.
Az étrend bővelkedik a gyümölcsökben, zöldségekben, olívaolajban, babfélékben és gabonaszemekben; mérsékelt mennyiségű halat, tejterméket, bort tartalmaz; továbbá korlátozott mennyiségű vörös húst, illetve szárnyast.
A Neurology orvosi folyóiratban közölt tanulmányból az derült ki, hogy bár az étrend nem nem volt hatással az alanyok szürkeállományára és az agykérgük vastagságára, az agytérfogat csökkenésére igen:
az étrendet betartóknak ugyanis három év alatt nagyjából feleannyira csökkent az agyuk térfogata, mint azoknak, akik eltértek tőle.
A kutatók ugyanerre az eredményre jutottak, miután számításba vettek olyan, az agytérfogatot befolyásolni képes tényezőket, mint a kor, az iskolai végzettség, a cukorbetegség és a magas vérnyomás.
„Először az alanyok táplálkozási szokásait vizsgáltuk meg, majd csak ezután az agyuk térfogatát. Ez pedig azt sugallja, hogy az étrend hosszú távú védelmet nyújthat az agynak”
– hangsúlyozta a szakember. A mediterrán étrend pozitív hozadéka vélhetően a fiatalabb generációkat is érinti: esetükben is később alakulhatnak ki hasonló típusú agyi elváltozások, ugyanakkor nagyobb méretű tanulmányokra lesz ahhoz, hogy a mostani eredményeket megerősítsék.
