A nyárfák bajban vannak, a tapló meg tapló.

Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemek állapotáról a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE – a korábbi Szent István Egyetem). A munka majdnem tizenegy évig tartott, és csaknem kétezer faegyedet vizsgált meg a MATE kutatója, hogy feltérképezze hazánk faóriásait.

„A nagy törzskerületű fák változatos mikroélőhelyeket tartanak fenn, mint például odvak, korhadt törzsek, ágak, pusztuló koronák, hámló kérgek, amelyek mindegyike sok speciális fajnak ad otthont. Ilyenek például a gombák, zuzmók, madarak, apró emlősök és veszélyeztetett rovarfajok. Ezért is tekinthetők az öreg fák által meghatározott rendszerek a biodiverzitás globális forrópontjainak” – olvasható a MATE közleményében.

Mint írják, egyes fák a koruk vagy a méretük miatt érdemelnek védelmet, de vannak olyan idegenhonos fajok is Magyarországon, amelyek legnagyobb példányaira ritkaságuk miatt kell kitüntetett figyelmet fordítani. Emellett olyanok példányok is találhatóak hazánkban, amelyeket különösen szép növésük, alakjuk, esetleg a normálistól eltérő fejlődésük vagy történelmi, népi vonatkozásuk emel a természeti ritkaságok sorába.

Takács Márton, a MATE kutatója terepi kutatásain több mint 45 ezer kilométert tett meg annak érdekében, hogy feltérképezze ezeket a kulturális, érzelmi hagyatékként is szolgáló természeti kincseket. „Az idős és nagyméretű fák az ország természeti örökségének olyan pótolhatatlan, s ezért felbecsülhetetlen elemei, amelyek számbavétele és aktív védelme alapvető feladatunk” – mondta.

A kutató 48 nemzetségből, azon belül 72 fajból vizsgálta az egyedeket. A legtöbb faegyed közönséges bükk (400 darab) és kocsányos tölgy (379 darab) volt. A fákat érintő fertőzések közül a leggyakrabban előforduló gombás megbetegedés a taplófertőzés volt, amely a felmért 2 ezer fából 123 fa esetében fordult elő.

Az összegzés szerint a vizsgált egyedek 52,35 százaléka jó vagy kitűnő állapotban volt, ezzel szemben a fák mintegy 6 százaléka elpusztult.

A fák egészségi állapotáról Takács Márton megállapította, hogy bizonyos fajok legnagyobb képviselői – például a nyárfák – általában rossz állapotban vannak. „Sajnos azoknak a fajoknak, amelyeknek több károsítóval kell felvenni a küzdelmet – mint például a bükk egyedei –, ott még lehangolóbb a kép.”

„Az elmúlt egy-két évtizedben olyan óriásokat vesztettünk el, mint a szentgyörgyvári szelídgesztenye, a zsennyei kocsányos tölgy, a rák-tanyai hegyi szil vagy éppen a balatonhenyei bükk" – sorolta a a szakértő, aki bízik abban, hogy az analízis során kapott adatok – az egyes adatbázisok frissítése, kibővítése nyomán – hozzájárulhatnak e ritka természeti értékeket képviselő növények védelméhez, tovább éléséhez.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MATE, MTI)

És ezt olvastad már?
Lorena a pillantásával felolvasztaná a jeget