Az a luxusszálloda a Gellért téren. Egyszerre nagyon kevés és jelenlegi állapotában érdemtelenül sok is ez a rövid mondat a hotelről, amelyet 1918-ban nyitottak meg, napokon belül bezárnak, hogy néhány év alatt teljesen felújítsák. Végigjártuk a pincétől a padlásig.
Ha a Gellért szálló négycsillagos, akkor az én lakásom minimum öt. Nem koszos a fal a villanykapcsoló körül, nincsenek kiégett izzók a plafonon, nem jött fel a teraszburkolat, és nem a folyosó végén van egy közös vécé. Igaz, a 444 korábbi cikke szerint a Gellért sem minősítő rendszerben szerezte a négy csillagát – most sem szerepel a minősítéseket végző Hotelstars listáján, igaz, már a hotel honlapján sem –, hanem csak használta a csillagokat.
A hotel ma olyan, mint bármilyen luxusingatlan vagy luxuscikk, ami évtizedek óta nem kapja meg azt a figyelmet és anyagi ráfordítást, amit igényelne. Látszik, hogy csúcskategória volt, de utoljára talán a kilencvenes években, amikor ugyan már nem voltak frissek a hetvenes-nyolcvanas évek burkolatai és egyéb részletei, de talán még nem voltak kopottak és piszkosak.
Pedig dicső múltja van a hotelnek. A Ferencz József (ma: Szabadság) híd 1894-es építésekor lebontották a mai Gellért helyén álló Sáros fürdőt, a főváros kisajátította a területet, majd pályázatot írtak ki egy elegáns hotelre. Végül az első két díjazott tervet dolgozták össze, és 1911-ben Hegedűs Ármin, Sterk Izidor és Sebestyén Artúr tervei alapján megkezdték a százhetvenhat szobás, szecessziós stílusú Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő építését, amely az első világháború miatt csak 1918-ban nyílt meg.
Eleganciájának, tágas belső tereinek és medencéinek köszönhetően a húszas években a társasági élet egyik központi helyszíne lett Budapesten, ahol a hazai elit és külföldi hercegek, polgármesterek, művészek is gyakran megfordultak. 1927-ben hatvan szobával és szabadtéri hullámmedencével bővült a Gellért, és akkor vette át az étterem üzemeltetését Gundel Károly.
A második világháború alatt a szálloda és a fürdő is súlyos károkat szenvedett, az értékes festmények, bútorok nagy része megsemmisült vagy eltűnt. Háború után a „Szent” jelzőt gyorsan eltávolították a hotel nevéből, az újjáépítés jóval lassabban haladt, a restaurálással csak 1962-ben végeztek.
A fürdőben a hetvenes években, a hotelben a nyolcvanas évek elején volt felújítás, akkor vette át a Danubius az irányítást, majd a kilencvenes években már magáncégként meg is vásárolta a szállodát (a fürdőt nem, az ma a fővárosi önkormányzat tulajdona).
A 234 szobás – 13 lakosztály, 38 superior kétágyas, 94 standard kétágyas, 49 egyágyas fürdőkádas, 40 egyágyas zuhanyzós – Danubius Hotel Gellértet 2019-ben adták el a szintén magyar érdekeltségű Indotek Groupnak, amely a műemlékvédelmi szempontokat betartva építi át modern, valódi ötcsillagos szállodának.
Az előkészületek decemberben kezdődnek, az utolsó hetekben a városiséta-specialista Hosszúlépés szervezett épületbejárást, ott készültek az alábbi galéria képei.
Ez is érdekelhet:
Bontás előtt jártuk be a méltósággal enyésző normafai Olimpia Hotelt
Luxushoteltől a kétes night clubig ívelt a mára szellemhotellé váló épület működésének története, és mindennek megtalálhatók a nyomai még ma is.
(Fotók: Féjja Zsolt, Keller Katalin)
