Még 2000-ben, a Bostoni Szépművészeti Múzeumból indult a kezdeményezés a gizai nagy piramis beszkennelésére, egyszerűen dokumentálni akarták a Harvard Egyetemmel közös 1904-1947-ig tartó expedíciójukat. A digitalizációs projektet 2011-ben vette át a Harvard, és nyomban partnerségre lépett több más intézménnyel, hogy a lehető legtöbb anyagot gyűjtsék össze, és tegyék mindenki számára ingyen hozzáférhetővé online. Az eredmény megszületett, és igen látványos lett:

Thanks to Harvard University, you can now virtually enter the Great Pyramid of Giza in 3D and 360º

Tour: https://t.co/oNXYcADrXbpic.twitter.com/VYFChxbEUL

— Massimo (@Rainmaker1973) November 30, 2022

A túra során a belső járatokban haladva a Kheopsz-piramis három kamráját is felfedezheted: a felső részen elhelyezett királyi kamrát, a királyné középen lévő kamráját, és az ismeretlen célból (feltehetőleg szintén sírkamrának) épített, 30 méterrel a talajszint alatt elhelyezkedő föld alatti kamrát is.

A gízai nagy piramis – úgyis, mint a legrégebbi, a legnagyobb és egyben az egyedüli fennmaradt csoda az ókori világ hét csodája közül – az egyik legismertebb műemlék a világon.

A maga 147 méterével ez a világ legnagyobb piramisa, sőt röpke négyezer évig a világ legmagasabb épületének számított. Az épületet Hemiunu herceg tervezte, az elterjedt nézetekkel ellentétben nem rabszolgák, hanem közrendű szabadok építették – köztük szakemberek, jó fizetségért, valamikor i. e. 2580–2530 között.

A piramis Kairó közvetlen közelében, Gíza előváros mellett áll.

(Fotó: Unsplash)

Ez is érdekelhet: