Az ENSZ-főtitkár világvégehangulatú beszédével kezdődött, és a Glasgow-i Klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) elfogadásával zárult az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülése (COP26), vagyis a glasgow-i klímacsúcs.

A csaknem kétheti tárgyalássorozat után, a tervezett péntek esti határidőnél egy nappal később, komoly kompromisszumokkal jóváhagyott megállapodás az első olyan globális környezetvédelmi egyezmény, amely konkrétan megnevezi a szenet mint fosszilis fűtőanyagot, amelynek használatát az energiatermelésben hosszú távon csökkenteni kell.

Nem szűnik meg a szénhasználat, csak csökken

Ez is kompromisszumos megoldás: az eredeti határozattervezetben ugyanis a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került.

Az indiai kormány képviselője azzal indokolta ezt, hogy a fejlődő országok előtt álló legfontosabb feladat még mindig a szegénység felszámolása, emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére.

A határozat elfogadásának többórás, éjszakába nyúló szombati procedúráján számos ország – főleg kis karibi és csendes-óceáni szigetállamok, amelyeket a tengerszint emelkedése elöntéssel fenyeget, az európai országok közül pedig például Svájc képviselője is – súlyos fenntartásainak adott hangot az egyezmény szövegének módosítása miatt.

Alok Sharma, a brit kormány volt üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztere, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i Cop26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be,

vagyis hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot.

Nagy célok helyett előrelépési alap

Az ENSZ által a glasgow-i értekezlet elé kitűzött célok között szerepelt

• a kötelezettségvállalás a globális szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékos csökkentésére 2030-ig;
• évente 100 milliárd dolláros pénzügyi segély a fejlett ipari országok részéről a fejlődő térség számára;
• és annak biztosítása, hogy e finanszírozás fele a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak kivédését szolgálja a fejlődő országokban.

António Guterres ENSZ-főtitkár a glasgow-i Cop26-értekezletet bezáró nyilatkozatában elismerte, hogy ezek a célok nem teljesültek, de legalább „megteremtette az előrelépés alapjait”.

Az elfogadott egyezmény alapján a résztvevőknek 2022 végéig még erőteljesebb terveket kell kidolgozniuk arra, miként kívánják teljesíteni a szennyezőanyag-kibocsátás 2030-ig vállalt csökkentését.

Eredmények

A végleges egyezmény szövegének módosításától függetlenül

• hatvanöt résztvevő ország kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a szén felhasználását energiatermelésre;
• mindegyik fejlett ipari gazdaság vállalta azt is, hogy még az idén befejezi a széntermelés és a szénfelhasználás állami támogatását;
• megállapodás született egy 20 milliárd dolláros alap létrehozásáról is a tiszta energiaforrásokra történő átállás finanszírozására;
• váratlanul kétoldalú klímavédelmi együttműködésről állapodott meg az Egyesült Államok és Kína, és kötelezettséget vállaltak, hogy gyorsított ütemben lépnek fel a klímaválsággal szemben „a kritikus 2020-as évtizedben”, és együttműködnek egymással a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülésére;
• az USA 2035-re száz százalékban mentesíteni akarja áramtermelését a szén-dioxid-kibocsátástól, Kína pedig a 15. ötéves terv időszakában csökkenti a szénfelhasználást, és minden tőle telhetőt megtesz e folyamat felgyorsítására;
• 135 ország aláírta, hogy 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát (az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 90 százaléka);
• megállapodás jött létre a résztvevők között a szén-dioxidnál jóval erőteljesebb üvegháztatást kifejtő metángáz kibocsátásának jelentős csökkentéséről 2030-ig.

Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök a Cop26 szombat éjjeli zárása utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: a találkozó eredményei „életben tartják” azt a célkitűzést, amelynek alapján 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni a globális felmelegedés mértékét. Johnson szerint rengeteg még a tennivaló, de ő abban bízik, hogy a glasgow-i Cop26-értekezletre a globális klímaváltozás végének kezdeteként tekint majd vissza az utókor.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MTI. Nyitókép: egy tüntető a klímacsúcs helyszínén, fotó: Getty Images)