Nemcsak a kismama dohányzása, a közlekedési légszennyezés is hatással van a gyerek későbbi életére.

A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vezette kutatócsoport munkája az első, amely a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség, vagyis az exposzóma magzati és születés utáni hatásait vizsgálta, korábbi kutatások külön-külön jártak utána az egyes tényezőknek.

Noha a viselkedési zavarok okait még nem tárták fel pontosan, tudjuk, hogy – különösen a születés előtti és a korai gyerekkorban – sokféle társadalmi és fizikai környezeti tényező lép interakcióba néhány genetikai elemmel, melyek a viselkedési zavarok kialakulásában szerepet játszanak.

Összesen 1287, hat–tizenegy év közötti gyerek adatait követték, értékelték a környezeti hatásokat és a viselkedési problémákat. A várandósság alatt nyolcvannyolc, a korai gyerekkor idején százhuszonhárom környezeti – köztük kültéri, beltéri, vegyi, életmódbeli és társadalmi – hatást vizsgáltak.

A várandósság alatti dohányzás és a közlekedési szennyezés volt a viselkedési problémákkal leginkább összefüggő két faktor.

„Az anyai dohányzás más tényezőkkel, köztük a szülői pszichológiai zavarokkal, társadalmi és gazdasági tényezőkkel, az apai dohányzással és az otthoni környezettel, különösen az otthoni kötődéssel, támogatással és ösztönzéssel is szoros összefüggést mutatott” – mondta Léa Maitre, az ISGlobal posztdoktori kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A gyerek későbbi agresszív és szabályokat áthágó viselkedése, valamint a magasabb hiperaktivitási (ADHD) mutatója összefüggött a várandósság alatti lakóhely közelében zajló forgalommal.

A jelenségre létezik elfogadható biológiai magyarázat, noha a pontos mechanizmus még nem ismeretes.

A születés utáni időszak dohányfüstje és légszennyezettsége nem mutatott ennyire szoros összefüggést a gyerek viselkedésével, ami azt mutatja, hogy a magzati kor a legérzékenyebb, részben mert az idegrendszer ekkor esik át gyors fejlődésen.

Azt is megállapították, hogy a többet alvó, egészségesen – mediterrán étrenddel – táplált hat–tizenkét éves gyerekek, akiknek a szülei jó családi és társas kapcsolatokat ápoltak, kevesebb, a belső feszültséget elfojtó magatartási tünetet – elnémulás, fejfájás, szorongás vagy depresszió – mutattak.

Ezzel szemben az ólomnak és réznek, a külső légszennyezettségnek való kitettség, valamint az egészségtelen étrend nagyobb számú viselkedési zavarral függött össze.

Különösen a készétel, az édességek és a koffeintartalmú italok voltak szoros kapcsolatban az ADHD-val,

noha az ADHD-s gyerekek viselkedési jellemzői gyakran vezetnek egészségtelen ételek választásához és érzelmi evéshez.

Ez is érdekelhet:

Gerillazöldítős gifek mutatják meg, milyen élhetők lehetnének a nagyvárosok

„Csak” alapvetően más hozzáállásra volna szükség.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

További cikkeink a témában
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Hirdetés