Egy trió, amelynek tagjai nem dolgoztak össze, mégis nagyon hasonlót alkottak. A bomlás virágai házakon, kosárpályákon, falakon.

BBC által felkért tudósok nemrég összerakták egy infografikában, hogy mi fog történni a Földdel a távoli jövőben. Eszerint jó ezer év múlva – ami már nincs is annyira távol – a legtöbb ember által felhúzott építmény már nem fog létezni abban a formájában, ahogy most ismerjük. Sokkal inkább fog létezni romokban, és ennél is valószínűbb, hogy nem fog már létezni egyáltalán. Szerencsére azonban vannak kiváló fotósok, akik már most felfedezték a romlás gyümölcseit, és le is aratták a két szép szemünk kedvéért. Az biztos, hogy mindig lesz valami rejtélyes esztétikája az elhagyatottságnak, és ez mindig kérdések felvetésére sarkall – meg az expozíciós gomb sűrű böködésére.

Salva López például a kiszáradt strandokat helyezte fókuszába: szürkésen-lágyan fényelt képein harapni lehet az elmúlás hűvös leheletét, annyira, hogy szinte még egy-egy visszhangzó gyerekkacajt is elcsíphetünk, ha eléggé élénk a képzeletünk. Ezeken a helyeken nemrég még fröcsögtek a vízcseppek, mára viszont csak törmelékek maradtak, amelyek már a graffitiseknek sem nyújtanak különösebb izgalmat, így utoljára a fotósok maradtak, akik megterítenek a markológépeknek, hogy a befektetők pár tollvonással egy újabb hotelt húzhassanak fel a nyári emlékek helyére.

Hasonlóan járhat az agya Adrian Skenderovicnak is, aki megkopott kosárpalánkokkal kezdett haverkodni a fényképezőjén keresztül. Képei nyomán nem nehéz előkaparni magunkból az olyan kérdéseket, hogy: mi lehet a történetük, mennyiben tükrözik az adott közösség törődését környezetük iránt? Melyek azok az országok, ahol a legegyszerűbb sportpálya is meg tud maradni fontos közösségi térként? Mit jelképez az elhanyagoltság? A Lost Hoops nevű sorozat ezekre nem ad válaszokat, de nem is ez a dolga.

A legerősebb széria mégis talán a baltimore-i Ben Marciné, aki olyan, XIX. században épült sorházak egy-egy tagját fotózta le, amelyek mellől már elpusztították a szomszédos épületeket – amelyek ugyanígy nézhettek ki. Történetük nem ismert, és az sem világos, miért pont ezek maradtak talpon – furdaló kérdőjeleket hagyva a szemlélőben. Így azonban sokkal inkább felfigyelhetünk a részletekre, amik akár tíz tök egyforma, egymás mellett sorakozó ház esetében nem biztos, hogy annyira szembejönnének velünk.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Tréner? Panzió? Kozmetika? Így lehet a kutyád még boldogabb, miközben a te életed is könnyebbé válhat

A rendőrség napján lehetne egy rendőrnő is a nap csaja

További cikkeink a témában
Egy illat azoknak, akik nem ismerik a félelmet – NOVELLISTA Unique Wood
Hirdetés