Prága nyugati agglomerációjában, egy víkendházas övezetben egy család passzívházzá alakította a nyaralóját. Mindez még az energiaválság, sőt a pandémia előtt történt, mintha a tulajdonosok megérezték volna, milyen évek közelegnek. Pedig valójában csak a saját igényeiket teljesítették ki: alacsony környezeti lábnyommal élni, közel a természethez.

A természetet itt nemcsak a ház délnyugati részén zöldellő kert, de a szomszédos  Křivoklát erdő is biztosítja.

A ház alaprajza csaknem pontosan negyedkör alakú, a látszóbeton falakkal kontrasztban állnak a lekerekített fal és a tető fagerendái, és ugyanez az összjáték megvan az antracit szín keretbe foglalt üvegtáblás homlokzatnál is.

A födémgerendák túlnyúlnak a ház falán, így árnyékolnak is, a két szint között pedig teraszt képeznek. A fa-beton kontraszt megjelenik a belső térben is; a földszinten a nappali, konyha, étkező szentháromságától egy nyitott lépcső visz a négy hálószobás felső szintre. A fürdőszobák, kiszolgáló helyiségek és tárolók a betonfalak mentén helyezkednek el.

Legyezőként nyílik meg az épület a nap felé, befogadja az első és az utolsó sugarait is, miközben igyekszik jól gazdálkodni az energiáival.

Ebbe sajátos módon az is beletartozik, hogy ne melegedjen túl nyáron, amiben az említett passzív árnyékolások mellett a háromrétegű üvegablakok belső redőnyei is segítenek – ezek hasonlóan hatékonyak, mint a hagyományos külső redőnyök. Azt pedig mondani sem kell, hogy a napsütés télen jelentősen csökkenti a fűtési költségeket, amibe a lépcsőnél lévő kandalló is besegít.

A fagerendák feltárják az épület szerkezetét, kívül is, belül is látjuk az acél csatlakozókat és kötőelemeket, és a beépített bútorokat is a gerendák között helyezték el, így hajókabinra emlékeztetnek.

De ugyanilyen fontos fenntarthatósági szempont a tartósság: ezért az épület szélnek kitett oldalait masszív betonfalak védik.

Ezek a falak statikai szempontból sem ártanak az épületnek, miközben a hőtartó képességét is javítják. Minden technikai helyiséget és fürdőszobát e két fal mentén helyeztek el, ezzel is egyensúlyba hozva a déli és az északi oldalt.

Ügyeltek az esővíz-újrahasznosításra is: a ház kertjében álló kis tavacskában nemcsak gyönyörködni lehet, de az segít az esővíz felhasználását is optimalizálták a segítségével, hogy a száraz időszakokban is jusson elég víz a kert öntözésére.

A dús zöld kert jótékony hatással van a ház mikroklímájára, ezen kívül a ház egyáltalán nem ad szennyvizet a helyi hálózatba. Hasonlóan gondolkodtak a levegőről is, azaz a téli hónapokban kintről érkező friss levegőt rekuperációval melegítik fel.

 

Nem kérdés, hogy egy ilyen épületért odavannak a tulajdonosai, ami azt illeti, annyira, hogy

beköltöztek, mielőtt teljesen elkészült volna.

Idővel pedig még a kertet is az otthonukká tették: a kert alá ugyanis újrahasznosított műanyagból készült, előregyártott pincét építettek be. A kerti szerszámokat és a bicikliket a ház bejáratánál lévő hajózási konténerekben tárolják, a ház maga pedig éli a saját szerény, csekély igényű életét.

 

Családi ház, Malé Kyšice, Csehország
Építészet: Stempel & Tesar architekti (vezető tervezők: Ján Stempel, Jan Jakub Tesař)
Beépített terület: 127 m²
Hasznos alapterület: 157 m²
Átadás éve: 2022

(Fotók: Filip Šlapal)

Ez is érdekelhet: