Nap- és szélerőművekben megtermelt árammal fűtik fel, majd egész télen ellátja hővel egy finn kisváros néhány házát a homokakkumulátor. Mégsem ez lesz a jövő technológiája.

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Player Google News oldalán is!

Miután a nap- és szélerőművek egyenetlenül termelik az áramot, finn kutatók kifejlesztettek egy energiaforrást, ami egész évben, a nap 24 órájában használható. Ez a homokakkumulátor, amit két fiatal mérnök, Markku Ylönen és Tommi Eronen ötlete nyomán kezdtek fejleszteni az általuk alapított Polar Night Energy cégben.

Egy egység már dolgozik is a délnyugat-finnországi Kankaanpää város Vatajankoski erőművében:

száz tonna építőhomokkal töltöttek fel egy silót, amit a helyi nap- és szélerőművek által termelt áram egy részével felfűtenek mintegy 500 Celsius-fokra. Miután a homok kiváló hőtároló, hosszú idő után is alig veszít hőt.

Értelemszerűen ez a technológia jóval olcsóbb a jelenleg használt akkumulátoroknál, és a hozzájuk szükséges anyagoknál, mint a lítium, kobalt, nikkel.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=LJNlt65un40&feature=emb_logo

Ahogy a homok felmelegszik, a silóban lévő hőcserélő keringeti a forró levegőt, amíg el nem oszlik a homokakkumulátorban. Ylönen és Eronen szerint az akkumulátoruk több hónapig képes lesz 500 Celsius-fokon tartani a homokot. Jelenleg a helyi házak és más épületek fűtésére használnák a homokakksit az idén.

Zöld energiából kevesebb jut télen, ezért ilyenkor az ára is felfelé megy, Finnországban tehát különösen nagy haszna lenne a nyár végén feltöltött homokakkumulátorok hőjével fűteni ősszel és télen.

És bár a technológiával máshol, például az Egyesült Államokban is kísérleteznek, aligha ez lesz a jövő nagy megoldása: egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés szerint az ipari homok a Föld második leginkább kiaknázott erőforrása a víz után, ezért globális „homokválság” várható, elvégre az utak és épületek építésére használt homok a legtöbbet bányászott anyagunk.

(Forrás: Inhabitat, BBC, fotó: Polar Night Energy)

Ez is érdekelhet:

Szegedi kutatók vizsgálják a Tisza és a Maros gátrendszerét

A Tisza mellett a Maros alsó szakaszának gátrendszerét is vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem kutatói.

A nap csaja: a finn miniszterelnöknő

A 36 éves politikus egy rockfesztiválos fotóval lett internetszerte ismert.

Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
Támogatott és ajánlott tartalmaink

A Panasonic kihozta a maximumot a kézipoggyászméretből

Az első arra járó kocsi megállna, ha Emily stoppolna

Amikor a stílusérzék lesen volt: 5 híres focista megosztó outfitje

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Idén tervezel külföldi nyaralást?
46% Igen
46% Nem
7% Már voltam idén külföldön nyaralni
Budapestre jönnek a világ legkeményebb sportfavágói
Hirdetés