Az ipák, azaz az India Pale Ale-ek feltűnése a legjobb dolog volt, ami a paradicsom megjelenése óta történhetett ebben az országban gasztronómiai vonalon. Komlóban gazdag, keserű, testes, felsőerjesztésű folyadékok, amik a hazai kézműves sörforradalom talán legerősebb szegmensét jelentették: Jokerface, Grabanc IPA, Kelet Indiai Társaság Pale Ale, Ravasz Hód, Távoli galaxis stb.

Lehet, hogy elfogult vagyok, vagyis biztos, így aztán nagyon örültem, amikor leküldhettem a Horizont Sörfőzde Ipáját. Nem vagyok híve a jelzőhalmozásnak sörökkel kapcsolatban – azt hagyjuk meg a borsznoboknak –, de annyit idemásolok a sajtóanyagból, hogy egy „félbarna, harmonikus, könnyen, mégis jól érezhetően komlózott, félbarna IPA lett, amiben a laza, malátás alapot jól egészíti ki a visszafogottan grapefruitos kesernyésség.”

A másik kedvencem a búzasör, és mit tesz a Teremtő? A Horizont másik debütáló söre egy búza, méghozzá egy félbarna japán búza. Ez már elgondolkodtatóbb, kicsit unortodoxabb darab volt, amivel barátkoznom kellett két-három korty erejéig, de aztán akkora cimborák lettünk, hogy együtt néztük az olasz–angolt. Szerintem ez egy hosszú barátság kezdete volt.

Háttér: az Ipa receptjét Varga Áron írta, aki tudását egy angliai kisüzemben és a Corvinus Egyetem vonatkozó képzésén szerezte, míg a Japán Búza megalkotója Kelemen Ottó, aki másodéves élelmiszermérnök-hallgatóként máris 2014 legjobb házi sörfőzőjének címével büszkélkedhet.

(Fotó: Tóth Balázs)