Terráriumot ne, sok búvóhelyet igen

Számukra a nagy alapterületű, lapos ketrecek vagy karámok az ideálisak. Minimum 120x60 cm-es lakhelyben gondolkozzunk, az ennél nagyobb lak természetesen még jobb.

Mászni nem tudnak, de ugrani igen,

karám esetén ezért ügyelnünk kell a szökésbiztosságra, főleg, ha vannak kicsit magasabb polcaik is. A terráriumok túl zártak, nem szellőznek elég jól a tengerimalacok számára. Ne zárt oldalú helyet válasszunk!

Akkor érzik magukat biztonságban, ha sok bújóhelyük, házikójuk van. Legalább annyi rejtekhelyük legyen, ahány tengerimalac él együtt, ezek lehetőleg nagy ajtókkal, több bejárattal rendelkezzenek. A puha fekhelyeket, alacsonyan elhelyezett függőágyakat is szeretik. Egy világos, de erős napfénytől és huzattól mentes szobában helyezhetőek el. A lakhelyük aljára por- és illatmentes, puha almot lehet szórni vastagon, ilyen a papíralom vagy a kenderalom.

A friss fűvel óvatosan

Fűevő állatok, nagyon érzékeny az emésztésük, ezért különösen figyelnünk kell az etetésükre.

A széna a fő táplálékuk, ebből mindig álljon korlátlan mennyiség a rendelkezésükre.

Friss füvet is kaphatnak, de csak fokozatos szoktatás után, tiszta helyről szedve. A hirtelen sok friss élelem hasmenést, puffadást és halált is okozhat. Kiegészítésként adhatunk jó minőségű, minimum 20% rosttartalmú pelletált tápot a széna mellé. A keverék tápok idővel tönkreteszik az emésztésüket és a fogaikat! Nasinak kaphatnak gyom-, gyógy- és fűszernövényeket, például petrezselymet, tyúkhúrt. A zöldségeket és gyümölcsöket jobb kerülni. A C-vitamint az emberekhez hasonlóan a tengerimalacok szervezete se képes szintetizálni, ezért gondoskodnunk kell a pótlásáról.

Az élelem mellé tiszta, friss vízre is szükségük van minden nap. Ezt golyós önitatóba érdemes töltenünk, mert a tálkás víz könnyen kiborulhat, összekoszolódhat.

Társas állatok, egyedül nem boldogok soha.

Épp ezért több országban is tilos már a magányos tartásuk. A Kisállatjogsi azt javasolja, hogy egy ivartalan hímmel éljen egy vagy több nőstény, ez az ideális társítás. Ha egyedül marad egy tengerimalac, minél előbb újra párra van szüksége! Az egészsége érdekében viszont túlzottan kapkodni sem szabad, az új állatot először legalább két hétig karanténozni kell, csak ezzel védhetjük ki egy esetleges betegség átadását. Ha ezután is egészségesnek bizonyul, akkor elkezdhetjük a fokozatos összeszoktatásukat. Azonnal nem kerülhetnek közös lakhelyre, mert védik a territóriumukat.

Se nyúllal, se más állattal nem élhetnek együtt a tengerimalacok, mert megbetegíthetik és sebesíthetik egymást. Zsákmányállatok, ezért különösen a ragadozóktól fontos szeparálni őket.

A tengerimalac egzotikus állat

Gond esetén egzotikus állatokhoz is értő szakállatorvoshoz kell fordulnunk, csak ők rendelkeznek kellő tudással a szakszerű ellátásukhoz. Minden kicsi változás intő lehet, mert tünetrejtő állatok. Általában a fogyás az első jele egy kezdődő betegségnek, amit a rendszeres méréssel időben észrevehetünk. Megfelelő tartás mellett akár nyolc évig is élhetnek velünk tengerimalacaink.

A cikk az Együtt a Kisállatokért Alapítvány és a Magyar Tengerimalac-védő Közhasznú Egyesület segítségével készült.